Századok – 1993

Dokumentumok - Stark Tamás: Út a békeszerződéshez V–VI/781

DOKUMENTUMOK 833 nek az a következménye, hogy e városoktól elvágja természetes gazdasági területük nagy részét. Ezzel szemben a visszacsatolni kért területrészt ritkán lakott területeken, többnyire hegygerinceken haladó természetes határok fogják Romániától elválasztani. Ennek következtében a határ megvonása a gazdasági életet a mainál sokkal kevésbé fogja zavarni. A Nagy Magyar Alföld fában és ásványanyagokban szegény, száraz klímájú, alacsonyan fekvő, elsősorban mezőgazdasági termelésre használt területek, és a visszacsatolni kért terület nagyrészben dús csapadékú, erdős hegyvidékből álló, szénelőfordulásokat és értékes ásványi nyersanyagokat tartalmazó területek kölcsönösen szerencsésen egészítik ki egymást. Nagy jelentőségű tényező volna az is, hogy a visszacsatolni kért területrész folyói Magyarország felé folynak. Magyar impérium alá kerülésük nagy mértékben megkönnyíti mindazon vízszabályozási, vízhasználati és öntözési problémák megoldását, amelyek ma olyan sok nehézséget okoznak, annak következtében, hogy a magyar területre ömlő folyók felső folyására a magyar kormány intézkedési joga nem terjed ki. A visszacsatolni kért területnek a magyar közgazdaság szempontjából rendkívüli a jelentősége, míg ugyanez a terület Románia gazdasági életében elenyésző szerepet játszik. Ez a területrész a trianoni békeszerződéssel Romániához csatolt területnek csak 22%-a, az egész Románia területének pedig alig 9%-a. Azok a nyersanyagok és energiaforrások, amelyek ezen a területrészen előfordulnak, Románia többi részében bőségesen rendelkezésre állnak. A kért területvisszacsatolás Magyarország nyersanyag- és energiaellátásában a következő lényeges javulást idézné elő: Nagybánya vidékének pirit-termelése bőségesen fedezi Magyarország kénkovand szükségletét, amely anyag a kémiai iparnak fontos nyersanyaga. Fedezi továbbá e vidék termelése az ezüstből, ólomból és cinkből fennálló magyar behozatali szükségletet. Nagybánya környékének Magyarországhoz való csatolása, számbavéve a kémiai ipar területén beállott forradalmi változásokat, Magyarország számára nagystílű, vertikális fejlesztési lehetőségeket fog nyújtani és a bauxit és olajipar mellett ezen ipar kifejlesztése alapvető biztosítéka lesz a lakosság nagy hányada megélhetésének és ezzel az ország szociális rendjének. Nagyjelentőségű lesz ezenkívül Nagybánya évi kb. 2000 kg körül mozgó aranytermelése, amely a magyar műszaki vezetőség által kidolgozott tervek szerint több, mint 3000 kg-ra volna emelhető, valamint az évi 1300 tonna réztermelés is. Különösen jelentős lesz a visszacsatolás Magyarország ellátása szempontjából. A jelenlegi magyar területen az erdő mindössze 12%. A háborús károk következtében a kitermelési lehetőség kb 30%-kal csökkent, aminek következtében a mai fatermelés alig 50%-át fedezné a háborúelőtti évek erősen leszorított fogyasztásának. Még kedvezőtlenebb az arányszám akkor, ha az így adott termelési lehetőséget azokhoz a többletszükségletekhez arányítjuk, amelyek az újjáépítési követelmények következtében merültek fel. A kért visszacsatolás a magyar erdőterületet 38-40%-kal, a fatermelést pedig kb. 50%-kal fogja növelni. A magyar energiagazdálkodás szempontjából komoly tényezőt jelentenek a Lápos, valamint a három Körös folyó által képviselt vízierők, amelyek mintegy 40-50 000 lóerőre becsülhetők. A jelenlegi magyar területen összesen kb. 50 000 lóerő hasznosítható vízierő van.