Századok – 1993

Dokumentumok - Stark Tamás: Út a békeszerződéshez V–VI/781

822 DOKUMENTUMOK 822 zását előkészíteni. Kéri a demokrácia eredményeire és érdemeire való hivatkozást az előadmány elejére tenni. Újváry Dezső: Csattanónak volt szánva a végére. Elnök: Akkor meg lehet a végén ismételni. Kovács Imre: A jegyzékek, amelyeket a három nagyhatalom megkapott, eljutna-e a 21 állam képviselőinek kezeihez? Sebestyén Pál: Ehhez a jegyzékhez csatolt kísérőjegyzékkel együtt valamennyi állam meg fogja kapni. Kéthly Anna kéri ezt a jegyzéket rövidebbre fogni. Javasolja a fogalmazásbeli átdolgozást és Faragó Lászlónak a szerkesztésbe való bevonását. Sebestyén Pál ígéretet tesz, hogy a legközelebbi előadmány ki fogja elégíteni az albizottságot ebből a szempontból is. Elnök kéri annak hangsúlyozását, hogy ne nehezítsék meg a magyar demokrácia helyzetét azzal, hogy ilyen súlyos örökség minden ódiumát viselnie kelljen. Javasolja, hogy ne hivatkozzunk a jegyzékben Délkelet-Európára mint puskaporos hordóra. Ebben a kitételben burkolt fenyegetés rejlik. Arra persze lehet utalni, hogy fontos a világbéke szempontjából, ha Európának ebben a részében is rendezett állapotok vannak. Mint a gazdasági jegyzék vitájában, úgy most is kéri, ne hivatkozzunk arra, hogy Trianon legsúlyosabb következménye a gazdasági életünk megbénulása volt, hiszen Trianon egészen más bajokat okozott, gazdasági nyomorúságunk oka társadalmi struktúránkban rejlett. Ne hivatkozzunk arra se, hogy „Magyarország kénytelen volt vállalni a történelem leggyalázatosabb szerepét". Ilyen kitételek maradjanak ki, ez ellen nemzeti becsületérzésünk lázadozik. A csehszlovák területi kérdésben kéri az átdolgozást a bizottság előbb hozott határozatának megfelelően. A kisebbségi kérdésben kér pontos utalást a cseheknél és a románoknál megnyilvánuló kisebbségi politikára az ott élő magyarsággal szemben. Ezt sem szabad sommásan kezelni, hanem itt is disztingválni kell, persze itt a románok javára. Hivatkozás történik az európai országokban megnyilvánuló sovinizmusra. Kéri ennek átfogalmazását is, nehogy jugoszláv részről sértődés legyen. Az utolsó oldalon szerepel a népszavazás elvi jelentőségű kérdése. Ezt is óvatos formában kellene felvetni. Ha ugyanis megkapnánk Romániától a kért 22 000 négyzetkilométert, akkor nem lesz szükség népszavazásra. Erre is terjedjen ki az új előadmány. Kéri még a jegyzék végén az érdemekre való hivatkozásnak a bevezetésbe való előrehozatalát. Kéri végül, hogy ne prejudikáljunk előre a nagyhatalmak ítéletéről, csupán kérjük a béke szempontjainak kellő figyelembevételével történő döntést. Ne beszéljünk hatalmi politikáról és ne bélyegezzük meg már előre a nagyhatalmak döntését. Történt javaslat Faragó Lászlónak a szerkesztésbe való bevonására. Sebestyén Pál követ azonban kilátásba helyezte, hogy a külügyminisztérium mindenben eleget fog tenni az albizottság kívánságainak, ezért javasolja, bízza rá az albizottság az előkészítés munkáját teljesen a Külügyminisztériumra. Az albizottság az elnök indítványát elfogadja.