Századok – 1993
Dokumentumok - Stark Tamás: Út a békeszerződéshez V–VI/781
DOKUMENTUMOK 815 magunk között ne helyezkedjünk arra az álláspontra, hogy nincs benne semmi új, ha van. Újváiy Dezső: Csak a prezentálás módjában van lényeges eltérés. Az előző jegyzékek előkészítésében ugyan személy szerint nem vett részt, de annyira ismeri azokat, hogy nyugodtan állíthatja, tartalmi szempontból nincsen eltérés a régiek és az új között. Sebestyén Pál megjegyzi, hogy ő is csak árnyalatbeli eltéréseket lát éspedig két vonatkozásban. Pozitív irányban a csehszlovák kérdés prezentálása mutat bizonyos tempóbeli előrehaladást az eddigi jegyzékekkel szemben, eddig ugyanis mindig az volt a taktikai elképzelés, hogy csehszlovák relációban a területi kérdést pozitív formában csak akkor vetjük fel, ha a kisebbségi kérdésnek kielégítő rendezésére minden reményünk egyszer s mindenkorra meghiúsult. Ez a mostani jegyzék már számol azzal, hogy ezek a remények valóban meghiúsultak s éppen ezért a területi kérdést pozitív formában elsődlegesen veti fel. De nem megy tovább annál, mint ahogyan felelős kormánytényezők részéről nyilatkozatok erre vonatkozólag már elhangzottak. Negatív irányban novum, hogy bizonyos államokkal szemben területi igényeket nem támasztunk s ezt külön ki is hangsúlyozzuk. Az eddigi jegyzékekben ez sem jutott külön kifejezésre. Elnök: Hozzá kell tennie, hogy valóban van új mozzanat ebben a jegyzékben. Új, hogy román és csehszlovák viszonylatban a magyar kormány egyforma álláspontot foglal el a területi kérdésben. Novum tehát, hogy román és csehszlovák viszonylatban az a bizonyos sorrend megváltozott, első helyre került csehszlovák viszonylatban is a területi igény és csak ha ez nem teljesülne, akkor vetnénk fel másodsorban a kisebbségvédelem problémáját. De fontos a sorrend is, mert ebben a tervezetben a Csehszlovákia felé kifejezett igényeink sorrendben is megelőzik a Románia felé irányulókat, ami szintén első ízben fordult elő. Ezt szükségesnek tartja aláhúzni az általános vita megnyitása előtt. Saláta Kálmán véleménye szerint ez a fogalmazás nem egészen új. Elnök: Az albizottság számára talán nem. Kifelé azonban feltétlenül eltér az eddigi jegyzékekben foglaltaktól. Saláta Kálmán: Benne volt már a gazdasági békejegyzékben s akkor az albizottság helyeselte ezt. A maga részéről most is helyesnek tartja, mint már akkor is, ha pozitív területi igényekkel lépünk fel Csehszlovákia irányában. A részletes tárgyalás során még lesznek megjegyzései. Sulyok Dezső: A jegyzékben elfoglalt álláspont pontosan egyezik azzal, amelyet ő 1946 februárjában a Nemzetgyűlésben hangoztatott, amelyért ezután támadásoknak volt kitéve.2 6 A tervezetet tárgyalási alapul általánosságban készséggel elfogadja. Kovács Imre: A tervezet bírálata előtt megemlíti, nem tudhatjuk, hogy milyen esélyeink lehetnek a békekonferencián. Nem tudhatjuk, hogy a külügyminiszteri konferencián egyáltalában előveszik-e még egyszer a magyar kérdést, különös tekintettel Erdélyre. A tervezetet nem tudja elfogadni még tárgyalási alapul sem. Feltétlenül át kell dolgozni és egy új előadmányt hozni az albizottság elé. Ennek a jegyzéknek a stílusa olyan, mint egy középiskolai önképzőköri dolgozaté. Ezzel a szöveggel nem mehetünk a békekonferencia elé.
