Századok – 1993
Dokumentumok - Stark Tamás: Út a békeszerződéshez V–VI/781
806 DOKUMENTUMOK 806 ságok, sőt maga a szlovák nép is, s ezekben sokkal több a következetesség, semhogy azokat véletleneknek lehetne tekinteni — ugyanakkor lehetetlenség a cseheket és különösen a szlovákokat, mint a nagy demokráciák győztes szövetségeseit beállítani. Miért legyünk mi ezekkel a szlovákokkal szemben nagylelkűek és bűnbánóak? A koalíció minden pártja elismeri, hogy a csehszlovák kormány szava nem szó, ígérete nem ígéret s a szerződéseket nem tartják be, tehát semmi garancia nem áll fenn arra nézve, hogy Szlovákiában élő magyar véreink sorsában javulás állhatna be. Ezért nincs más mód, mint a területi igények felvetése. Őszintén kell tárgyalni a jóvátételi terhek és a háború előtti adósságok kérdésének összefüggéseiről is. Elismeri, hogy a jóvátétel számára prioritást kell adni. Remélhető, hogy a jóvátétel terén is engedményeket fogunk kapni, hiszen a történelem folyamán még sohasem volt olyan jóvátétel, amelyet teljesen kifizettek volna. Hogy különbség van a kétféle kötelezettség között, az vitán felül áll, azért is, mert a követelő félnek a jóvátételt módjában áll erőszakkal is behajtani, míg a nyugati hitelezők követeléseiket csak jogi eszközökkel hajthatják be. Itt tehát ellentétekre nem szorítkozhatunk, mert az adott helyzethez kell igazodnunk. Ezt a kérdést el kell intézni abban a szellemben, hogy sem a Szovjetunió, sem annak itteni exponensei ne lehessenek abban a feltevésben, mintha mi a Szovjetunióval szemben illojálisak akarnánk lenni. Ha tehát a tervezet azt a látszatot keltené, hogy mi ellentéteket akarunk kihasználni, akkor a tervezetet megfelelően át kell dolgozni. Azonban egyébként nem tartja helytelennek, ha a jóvátétel kérdését is a békeértekezlet elé visszük, éppúgy, mint az egyéb tartozásaink kérdését. A háromféle természetű tartozásainkat egyszerre és együttesen kell elbírálni. Ez önmagában véve még semmiféle ellentétnek alapja nem lehet. Ha tehát van reményünk, hogy tartozásaink teljesítése fizetőképességünkhöz igazodhatik, akkor meg kell ragadnunk ezt az alkalmat és kívánságainkat a nagyhatalmak elé kell terjeszteni. A tervezetet általánosságban tárgyalási alapul elfogadja. Bejelenti, hogy Kárász felmentésének indítványozását elhamarkodottnak tartaná. Kéri, hogy a külügyminisztérium, illetve a fődelegátus pár napon belül, a most elhangzott észrevételek felhasználásával kidolgozott tervezettel jöjjön az albizottság elé. Elnök javasolja, hogy az albizottság legközelebbi ülését szombaton reggel 9 órakor tartsa. Kéri, hogy a fődelegátus most elmondandó észrevétele után készítsen j a mai vita anyagának felhasználásával új tervezetet s azt szombaton terjessze az albizottság elé-Révai József javasolja, hogy a kormány tagjai is kapják meg ezt az eredeti tervezetet. Kárász Artúr válaszol az elhangzott felszólalásokra. Súlyos vádak merültek fel ellene, elsősorban ezekkel kíván foglalkozni. Az ő feladata az volt, hogy gazdasági szempontok kiemelésével készítse el ela- j borátumát. Ezt kívánta érvényesíteni és a kormány utasításának megfelelően járt el. Maga is helyesebbnek tartja, ha az előadottak alapján a bevezetés elmarad és csak pár mondat utalna arra bevezetésképp, hogy ez a béke legyen ökonomikus jellegű és ne elsősorban politikai színezetű.