Századok – 1993
Dokumentumok - Stark Tamás: Út a békeszerződéshez V–VI/781
DOKUMENTUMOK 789 tek Rákosi Mátyás, Rajk László és Révai József a kommunista Párt, Kéthly Anna és Böhm Vilmos a szociáldemokrata párt, Veres Péter és Kovács Imre a parasztpárt részéről. A kisgazdapártból senki sem jelent meg a külügyminiszter úron kívül. Minthogy egyedül a legnagyobb párt nem küldött ki képviselőt erre az értekezletre, Rákosi Mátyás kijelentette, hogy a kisgazdapárt nélkül nem hajlandó tárgyalni. Ez a körülmény nagyon fontos a kommunista párt felelőssége szempontjából. Felveti a kérdést: ki felelős azért, hogy utána hat hét telt el, mely alatt semmi sem történt? Gyöngyösi János külügyminiszter: Február végén és március elején belpolitikai válság volt. Hogy nehézségek voltak, arra elég bizonyíték a külügyminisztérium békeelőkészítő osztálya vezetőjének ebben az időben történt lemondása. Révai József : A március 6-iki újabb értekezleten a csehszlovák kérdés letárgyalása után már feloszlóban volt az értekezlet, amikor felmerült a konkrét békecélok kérdése. Szóba került elsősorban az erdélyi kérdés. A kommunista párt álláspontja ebben a kérdésben már akkor sem volt elutasító, csupán szükségesnek tartották — a szociáldemokratákkal együtt — a nagyhatalmaknál való puhatolózást. Gyöngyösi János külügyminiszter: Kétségtelen, hogy a kisgazdapárt és maga a külügyminiszter is felelősek azért, hogy nem tudtak egységes álláspontra jutni, kétségtelen, hogy az egész koalíció és az összes koalíciós pártok — akár passzív, akár aktív magatartásuk következtében — felelősek. Csak azért hoztam fel ezt az egész kérdést, hogy amikor elindult egy szerves folyamat a békeelőkészítés terén, miért állott elő egy olyan hiátus, hogy február 1-е és április 27-ike között nem küldtünk sehova újabb jegyzéket. Kéthly Anna megjegyzi, hogy a március 6-iki értekezleten sem akartak sem 6, sem Böhm nehézségeket támasztani, ő csak azt mondotta akkor, hogy az egész nemzetet óvni kell olyan illúzióktól, amelyeknek beteljesülésére nem lehet remény. Azonban elkötelezés a trianoni status quo mellett egyik párt részéről sem történt. Véleménye szerint a külügyminiszter úr hibája, hogy megegyezés hiányában nem hozta össze a pártokat gyorsan egy újabb értekezletre ebben a kérdésben. Elnök megállapítja, hogy a félreértés tisztázása céljából vetette csak fel ezt a kérdést az elmúlt ülésben elhangzott rekapitulációja során. Elnöki kötelessége volt az ülésre későn érkezett bizottsági tagokat tájékoztatni a külügyminiszter úr referátumáról. Megállapítja, hogy az ő rekapitulációja pontos volt: a külügyminiszter úr szavait feljegyezte, a jelenvolt bizottsági tagok ugyanúgy tanúsíthatják, a jegyzőkönyvi feljegyzés is hitelesen megőrizte. A helyzet tisztázása tehát elmulaszthatatlan kötelessége volt. A romániai magyarság sérelmeit tartalmazó memorandummal kapcsolatban megkérdezi a külügyminisztert, hogy ha már hónapok óta voltak az ottani magyarságnak sérelmei, miért jelent meg a magyar sajtóban ugyanakkor az a sok Groza-barát nyilatkozat. A román békeelőkészítés a magyar sajtónak ezeket a túlzó megnyilatkozásait ellenünk használta fel, mondván, hogy a magyar közvélemény meg van elégedve a román uralom alatt élő erdélyi magyar kisebbségek sorsával. Érdemes volna megtudnunk, miért nem kapott a sajtó ebben a tárgyban kellő időpontban helyes tájékoztatást. Sulyok Dezső megállapítása szerint Bereczky elnök úrnak az elmúlt ülésben elhangzott rekapitulációja hűen tükrözte vissza a külügyminiszter úr kijelentéseinek
