Századok – 1993
Dokumentumok - Gergely Jenő: A Demokrata Néppárt „igazoló jelentése” a Mindszenty József bíboros hercegprímással keletkezett konfliktusáról V–VI/761
DOKUMENTUMOK 779 47 A szerzők itt ugyancsak — közvetve — a hercegprímás azon magatartását utasították el, amely csak a bajokat, hibákat és bűnöket vette számba, az eredményeket nem. Ezt bizonyítják az akkori főpásztori körlevelek és még inkább Mindszenty emlékiratai. 48 XII. Pius 1939. március 2-án lépett a pápai trónra, és a német-lengyel háborút megelőző napokban drámai hangú felhívással fordult a hatalmakhoz a békés megoldások kereséséért. Ugyancsak 1939-ben kibocsátott Summi Pontificates kezdetű programadó enciklikájában elítélte az igazságtalan, támadó háborút és a konfliktus békés megoldásáért szállt síkra. 49 A memorandum aláírói az eddigi célzások után itt világosan megmondják, mi beadványuk mondandójának a lényege. 50 A KALOT (Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete) a legnagyobb katolikus ifjúsági mozgalom volt, 1935-től 1946-ig működött Demokratikus és szociális céljai igen népszerűvé tették. Történetére lásd Balogh Margit kandidátusi disszertációját (Bp. 1991) A KALOT vezetése a jezsuiták kezében volt, akik politikai felfogásukban a DNP-vel értettek egyet. A konfliktus a hercegprímással 1946 nyarán nyílt szakításra vezetett a KALOT és Esztergom között. Lásd Nagy Töhötöm: Jezsuiták és szabadkőművesek. Szeged, 1990. 51 Ez elsősorban az előbb említett jezsuitákra vonatkozik. Nagy Töhötöm S. J. Rómába, majd Dél-Amerikába távozott. Kerkai Jenő jezsuita atya, a KALOT elnöke vidékre száműzetett. A püspöki karon belül is valószínű volt véleményeltérés e tekintetben, amit a sajtó felnagyítva, pletyka-szinten tárgyalt (Ez csak az 1947-es választások során tűnik ki, amikor is a hercegprímás javaslata ellenére több püspök is támogatta a DNP-t.) 52 Nagy páter 1945-46 folyamán több alkalommal is járt Rómában, s XII. Pius pápa is fogadta. Tájékoztatta többek között a KALOT eredményes működéséről, amit a pápa örömmel fogadott. Nyilván ez is tükröződött a vatikáni „tömegkommunikációban". 53 A MIOT (Magyar Ifjúság Országos Tanácsa) 1945-1948 között a demokratikus ifjúsági szervezetek laza koordinációs kerete volt, amelyben kétségtelenül részt vettek a kommunista és szociáldemokrata ifjúsági mozgalmak is. Ez az együttműködés váltotta ki elsősorban a hercegprímás nemtetszését. 54 A KALOT vezetőinek 1946. június 24-i terjedelmes levelét, és Mindszenty reagálását ismerteti Nagy Töhötöm: Id. m. 214-230. old. Bár ezek annak idején nem kerültek nyilvánosságra, a közvélemény a sajtóból értesült a történtekről. 55 A KALOT és a legtöbb katolikus ifjúsági szervezet és társadalmi egyesület, pl. a keresztényszocialisták felszámolására az ürügyet az 1946. június 17. Bp. Teréz körúti gyilkosság adta. A KALOT feloszlatását 1946. július 17-én rendelte el Rajk László belügyminiszter, de az csak a Magyar Közlöny július 23-i számában jelent meg. Az ügy hátteréhez lásd Vida István: Adatok az 1946. nyári koalíciós válság történetéhez. Történelmi Szemle, 1975. 1. sz. 56 konkludens: következményekkel járó 57 A memorandum helyesen értékeh a hercegprímás politikájának lényegét. Ezt egyértelművé teszik Emlékiratai éppúgy, mint az az ünneplés, amiben a rendszerváltás időszakában Mindszenty részesült, éppen e téren való intranzigenciája miatt. Az is igaz, hogy a konfliktust a kommunisták jól kihasználták, hiszen így könnyebben felszámolhatták a KALOT-ot, ha nem állt ki mellette egyértelműen az egyházi vezetés. (Utólag annál határozottabban.) 58 Kétségtelen, hogy Nyugat-Európában az Ellenállásban szoros szövetség és eredményes együttműködés alakult ki a keresztény pártok és szervezetek, valamint a kommunisták, szocialisták és más antifasiszta erők között Ez az együttműködés 1946 nyarán még tartott, bár már ekkor mutatkoztak a szembefordulás jelei. Lásd A Kereszténydemokrácia Nyugat-Európában. Id. m. 59 Mindszenty a „haladó katolikus" jelző alatt egyértelműen elítélő módon a baloldallal és a szovjetekkel „kollaborálók"-at értette. Emlékiratiból idézzük: „1944 decemberében Debrecenben a keresztény politikusok is előterjesztették pártalakítási kérelmüket Egy »haladó« és egy konzervatív csoport jelentkezett engedélyért, mire a Yörös Hadsereg főparancsnoka az első csoportnak adta meg az engedélyt, mivel tudta, hogy a püspöki kar nem várhatja tőlük a katolikus Egyház érdekeinek a védelmét." (Mindszenty József: Emlékirataim. Toronto, 1974. 72. old.) Az okfejtés több ponton is téves. 1944 decemberében Debrecenben Nagy páter és Ugrin József, a KALOT vezetői kaptak engedélyt a működésre, a KDNP Szegeden bontott zászlót. A párt ekkor még egységes, elnöke gróf Pálffy József (mögötte álltak a konzervatívok), főtitkára Barankovics, mögötte a „haladók". 1945 nyarán szakadt ketté a párt, és az 1945 őszi választásokon már két Demokrata Néppárt akart indulni. Az egyiket Pálffy, a másikat Barankovics jegyezte. A választásokon való indulást az Országos Nemzeti Bizottságnak kellett engedélyezni. Ez pedig 1945 szeptemberében a Barankovics-féle DNP-nek adott engedélyt, Pálffyéktól megtagadta. Végül Barankovicsék sem tudtak indulni. Mindszenty emlékirataiban Nagy Töhötöm idézett művének állításait cáfolandó
