Századok – 1993
Dokumentumok - Gergely Jenő: A Demokrata Néppárt „igazoló jelentése” a Mindszenty József bíboros hercegprímással keletkezett konfliktusáról V–VI/761
770 DOKUMENTUMOK kor ezt a követelést támasztjuk az állammal szemben, egy pillanatig sem gondolunk arra, hogy az egyházat a földművelő parasztság rovására a mezőgazdasági művelés alatt álló területek nagybirtokosává tegyük. De nem fogadhatnánk el olyan megoldást sem, amely az egyház népi intézményeinek nem anyagi függetlenségét, hanem a mindenkori hatalomtól való függését jelentené. Hálásak vagyunk a katolikus püspöki karnak azért a nemes nagylelkűségért, amellyel a háború utáni első körlevelében Isten áldását kérte az új birtokosokra. Meg vagyunk győződve arról, hogy az egyház kártalanításának kielégítő módját ebben az általunk vázolt szellemben megtalálni elsősorban az állam tárgyilagosságától és igazságosságától függ. Reméljük, hogy a fiatal magyar demokráciában lesz annyi bölcsesség, hogy a maga érdekében álló cselekvés szükségességét felismerje és lesz annyi igazságosság, hogy a cselekvés helyes módozatait gyorsan és tapintatosan megtalálja." (24-25. old.) A marxistákhoz és a történelmi materializmushoz való világnézeti viszonyunkat félreértést kizáró módon határoztuk meg: helyénvaló beszélnünk arról a világnézeti különbségről, amely köztünk a kereszténység hitvallói és a történelmi materializmus között fennáll. A világnézeti különbség oly nagy, hogy azt akkor sem lehetne eltüntetni, ha a politika eszközei közé a hatalommal bírók beiktatnák a terrort." (21. old.) De: „lehetséges-e, hogy a demokrácia igaz hívei között a világnézeti különbség lehetetlenné tegye a természetjog, az igazságosság, vagy a közjó által igazolt törekvések közösségének elismerését és felismerését? Mi a nagy szociális pápák2 2 nyomdokain járunk, akik világnézeti különbség nélkül minden ember számára egyképpen követelik a szociális igazságosság jótéteményeit. Mindenkor rendületlenül a legteljesebb szociális igazságosság pártján állunk, minden tekintet nélkül arra, hogy milyen világnézetű az az ember, aki ennek hasznát élvezi." (22. old.) Két olyan kérdésben, amely programadásunk után merült fel, s îintén a természetjognak, illetve a katolikus elveknek megfelelő álláspontot képviseltünk. Egyik volt az államforma, a másik a sváb kitelepítés kérdése.23 Az államforma kérdésében Barankovics István az Új Szó2 4 által kért és ott megjelent nyilatkozatában, a katolikus elvekkel teljes harmóniában mondhatta: ,A keresztény állameszme, amelynek magyar formában való megvalósítása pártunk programja, éppúgy megvalósítható köztársasági, mint királysági államformában. A keresztény állameszmét sem a királysággal, sem a legitimizmussal azonosítani nem lehet és nem szabad.2 5 A keresztény állameszme egyik államforma mellett, vagy ellen sincs elvileg lekötve.2 6 Mi az államformát kizárólag a politikai célszerűség kérdésének tekintjük. Ezért pártunk nem is teszi pártkérdéssé azt, hogy tagjai melyik államforma mellett, vagy ellen foglalnak állást."2 7 Az olasz katolikus Néppárt2 8 ugyanezt az álláspontot vallotta, szintén nem tette pártkérdéssé az államforma ügyét; sőt inkább a köztársaság felé hajlott.2 9 Ami a kérdés reálpolitikai megoldását illeti, ugyancsak az Új Szó-beli nyilatkozat a következőket mondta: „Célszerűtlennek és kártékonynak tartanók belső ellentéteket támasztani az államforma körül. Annál is inkább, mert meggyőződésünk szerint nyilván a királysági államforma hívei sem hiszik, hogy ez az államforma realizálható lenne; viszont a köztársaság mellett bel- és külpolitikai érdekek szólnak. Pártunk a leghelyesebbnek
