Századok – 1993

Dokumentumok - Gergely Jenő: A Demokrata Néppárt „igazoló jelentése” a Mindszenty József bíboros hercegprímással keletkezett konfliktusáról V–VI/761

764 DOKUMENTUMOK málná meg véleményét a Néppártról és alakítaná ki állásfoglalását a Néppárttal kapcsolatban. Mégis: bizonyos, alább érintendő okokból helyénvalónak ítéljük és időszerűnek gondoljuk, hogy Nagyméltóságodat ha nem is kimerítően, de híven tájékoztassuk, ezzel — legalább a múltat illetően — megszüntetvén a rosszul, illetve egyoldalúan tájékozottság vagy éppen a tájékozatlanság lehetőségét és kiküszöbölvén mindazokat az esetleges tévedéseket, amelyek a másod- vagy harmadkézből eredő információkból rendszerint származni szoktak. Sajnos nemcsak az előrelátó okosság javallja, hanem nyomós okok egyenest szükségessé teszik, hogy közvetlen és írásos tájékoztatással szolgáljunk. Az utóbbi időben olyan megítélésünk híre is eljutott hozzánk, amely a jogos politikai bírálat határát átlépve, már hithűségünket, becsületünket és jóhírünket, tehát olyan személyes erkölcsi javainkat sem hagyta érintetlenül, amelyeket kötelességünk megvédelmezni. A jóhiszeműség végső határáig kell elmennünk, ha fenn akartjuk tartani azt a lehetőséget, hogy minden helytelen vélemény és a belőlük levont minden helytelen konzekvencia forrását abban keressük, hogy egyesek nem rendelkeznek programunkról tárgyilagos ismerettel, s akadnak, akik magatartásuk és cselekedeteik felől hibás vélelemben vannak. Ennek lehetősége annál tágabb, mivel — sajtó híján1 — az időről időre felmerült eseményekkel, beállításokkal és híresztelésekkel szemben, amelyek rólunk hamis látszatok keltésére és alaptalan hiedelmek meggyökereztetésére alkalmasak, nem volt és még ma sincs módunkban a nyilvánosság előtt rendre állást foglalni. Mivel pedig jól ismerjük a politikában a látszat jelentőségét és a hamis hiedelmek életerejét, ezért a tárgyilagos és igazságos véleményalkotás érdekében a fellépés és a felvilágosítás szükségességét különösen olyan fórumok és személyek előtt érezzük, amelyeknek és akiknek ítélkezését az érzékeny lelkiismeret szavának és a leggondosabb mérlegelés eredményének szokták tekinteni. Emellett észbentartjuk azt a tapasztalatot is, hogy merőben alaptalan hiedelmek és hamis vélemények is igen mélyre ereszthetik gyökerüket még jóakaratú elfogulatlan és az igazság kinyomozásában serény lelkiismeretekben is, ha a kártvalló fél a felvilágosításnak rendelkezésére álló lehetőségével nem él. Ezekből az okokból kérjük Nagyméltóságod szíves figyelmét mondandóink meghallgatásához, hogyha netán rosszul, vagy egyoldalúan tájékozott lett volna, most jól vagy legalább részünkről is tájékozott lehessen; s ott és akkor, ahol és amikor a Néppárttal kapcsolatban véleményt óhajt formálni és esetleg kinyilvánítani, a tárgyilagos és lelkiismeretes vélemény-alkotáshoz a mi tájékoztatásunk is hozzájárulhasson. Talán felesleges hangsúlyoznunk, hogy ezzel a tájékoztatással sem nyíltan, sem burkoltan nem törekszünk arra, hogy Nagyméltóságodtól a Néppárt programja és politikája számára az egyházi hatalom hitelesítő pecsétjét eszközöljük ki s így egy párt ügyébe az egyházfői tekintélyt is bevonjuk, hanem tájékoztatásunkkal annak a meggyőződésünknek akarunk érvényt szerezni, hogy a kényelmes hallgatás álláspontjára nem helyezkedhetünk akkor, amikor hallgatásunk az esetleges helytelen vélemény lehetőségéért minket is felelősséggel terhelne meg.