Századok – 1993

Műhely - Lukacs, John: Hitler és Magyarország. A kutatás megválaszolandó kérdései V–VI/750

HITLER ÉS MAGYARORSZÁG 755 jelöltek előtt. H. összes beszédei között egyik legérdekesebb az 1944. május *26-án Platterhofban tartott beszéde, amelynek szövege csak 1976-ban került nyilvánosságra. (Közölte, bevezette és jegyzetekkel ellátta Hans-Heinrich Wilhelm, a „Militärgeschichtliche Mitteilungen" 1976. 2. számában, 123-170. old.) A beszéd 2,5 óráig tartott, gépírt szövege 68 oldalt tesz ki. Sok érdekes részlete van, beleértve olyanokat, amelyek — legalább közvetve — megcáfolják H. másirányú állításait. Az összhang H. általános világnézeti demagógiájával a beszéd során főleg azokban a részekben tűnik ki, amelyekben a zsidóság szerepéről beszél (sajnálatosan megállapítandó, hogy a tiszti hallgatóság éppen itt szakította meg a beszédet „fergeteges helyesléssel". ) H. faji, világnézeti és a zsidóságra vonatkozó hosszas fejtegetései közben található a következő három mondat: „Nézzék, mi történik máshol. Most nyertünk betekintést egy másik államba, amely velünk ellentétesen jár el: ez Magyarország. Az egész állam széttépve és felfalva, mindenütt zsidók, a legfelsőbb posztokon zsidók és megint zsidók, az egész állam, azt kell, hogy mondjam, tökéletesen behálózva ügynökökkel és kémekkel, akik csak azért nem ütöttek, mert féltek, hogy egy elhamarkodott ütésre mi visszaütünk, de ezek azért sunyítottak, várták [az odacsapás óráját], („auf dieses Losschlagen" .„Der ganze Staat zersetzt und zerfressen, überall Juden, bis in die höchsten Stellen hinauf Juden und wieder Juden, und der ganze Staat um einem, ich muss sagen, lückenlosen Netz von Agenten und Spionen überzogen, die nur noch nicht losgeschlagen halten, dass ein vorzeitiges Losschlagen uns hineinziehen würde, aber sie warteten auf dieses Losschlagen.")Hogy az ilyen kijelentések H. legmélyebb meggyőződését teljesen tükrözték-e, vagy hogy H. így kívánta hallgatóit befolyásolni, nem tudhatjuk. Mindenesetre említésre méltó, amit Jodl vezérőrnagy nürnbergi fogdájából feleségének írt: az általában bőbeszédűnek ismert H. legfontosabb és legmélyebb gondolatait megtartotta magának; így pl. H. sokkal előbb tudta, mint mások, hogy a háború elveszett, „de egy olyan ember, mint H. nem tudathatja ezt a német néppel". * Jodl vezérőrnagy feljegyzései az 1944. március 19-i és október 15-i események előkészítéséről 1989 márciusában a müncheni Institut für Zeitgeschichte irattárában folytatott — nem magyar tárgyú — kutatásaim idején bukkantam rá véletlenül négy Magyarországot illető, 1944-ből származó dokumentumrészletre, amelyek tudomásom szerint az 1944. március 19-ével és október 15-ével, illetve azok előzményeivel foglalkozó történészek előtt ismeretlenek. Alfred Jodl vezérőrnagy Hitler bizalmasa volt. Hivatásos katonatiszt, Hitler iránta való bizalma állandóan növekedett, ezért tartotta Jodlt legszűkebb környezetében, főhadiszállásán majdnem a háború végéig. A legmagasabb rangú tiszt Hitler mellett Keitel tábornagy volt, azonban szellemi képességei — mint karaktere — nem voltak Jodléhoz hasonlíthatók. (Keitelt háta mögött Hitler lakájának, „Lakeitel"-nek gúnyolták.) Jodlt Nürnbergben háborús bűnösként elítélték és kivégezték, mivel a bíróság szerint többször vétett a nemzetközi hadviselési jog ellen. Jodl vallomásai, úgyszintén néhány börtönben írt levele, sok érdekes részletet világított meg Hitler gondolkodásáról. Ezeket Percy Ernst Schramm német történész már évekkel ezelőtt közölte. De Jodl sajátmaga által írott és gépelt naplóját csak az utóbbi esztendőkben adta át özvegye az Institut für Zeitgeschichte irattára számára. Itt а П1. kötetben találtam az alábbiakban következő négy napról szóló feljegyzéseket. Az itt közölt dokumentumok jelentősége, hogy azok közvetlen információkkal rendelkező német személytől származnak. Az 1944. esztendő drámai és tragikus eseményeit magyar forrásokra támaszkodva már sokan taglalták. De a legmagasabb és legfontosabb szinten történt német előkészületekről és döntésekről mindeddig nem sok irat ismeretes. Ez áll Horthy klessheimi tartózkodásának (1944. március 18-án