Századok – 1993

Közlemények - Barta Róbert: A brit Konzervatyv Párt az 1920-as években V–VI/706

728 BARTA RÓBERT nélkül végrehajtották, bár a párton belül a korszakban mindig voltak kisebb-nagyobb lázongások a vezetés ellen. Ezek azonban a párt alapvető irányvonalát nem érintették és főleg belpolitikai ügyek kapcsán robbantak ki.8

0 Az 1920-as évek magyar Egységes Pártját vizsgálva a kép számos eltérést mutat. Először is, ez a párt csak 1922 elején jött létre a Kisgazdapárt és a KNEP fúziójából. Másodszor, a modern magyar polgári pártstruktúra csak a 19. század második felében alakult ki, ezelőtt igazi — nyugat-európai értelemben vett — politikai pártokról nem beszélhetünk. A19. század második felének magyar pártjai elsősorban a kiegyezéshez való viszonyulásuk alapján definiálhatók. Ennyiben hasonló ez a brit fejlődéshez, hiszen az alapvető kérdésekben (a Birodalom ügyei, a fennálló alkotmányos, politikai rend, stb.) sem a brit, sem a magyar pártok nem különböztek. A századeleji magyar belpolitikára azonban már egyre inkább az ideológiai alapokon álló, keresztény, kisgazda, szociáldemokrata, szélsőjobboldali, baloldali radikális pártok megjelenése volt a jellemző. A történelmi Magyarország széthullása az első világháború után, a két forradalom, a trianoni békeszerződés teljesen átalakította a magyar belpolitikai életet. A belpolitikai konszolidáció csak 1921-22-ben indult meg és ennek fontos eleme volt egy egységes kormánypárt létrehozása. Az ún. Egységes Párt, strukturális, szervezeti szempontból nem volt nyugat-európai vagy brit értelemben vett tömegpárt. Vezetője, Bethlen gyakorlatilag egyedül hozta meg a pártot érintő összes döntést.8

1

Ebben segített neki egy szűk, saját bizalmi embereiből álló kör, ez a miniszterelnök személyes barátait, régi iskolatársait, elvbarátait jelentette, maximum 10-12 politikust. A döntések többnyire informális ún. pártvacsorákon születtek, ezekről nem készültek feljegyzések.8

2

A kormánypárt valódi politikai ereje abban állt, hogy a korszakban végig abszolút többséget élvezett a magyar parlament alsóházában, tehát a miniszterelnök-pártvezér és szűk tanácsadói köre által hozott döntések többnyire törvényerőre is emelkedtek. A párt magja és egyetlen stabil szervezete a párt parlamenti frakciója volt, amihez 1925-től csatlakozott a párt fővárosi tagozata is. Bethlen eredetileg azt tervezte, hogy az Egységes Pártot hagyományos klubpártból modern tömegpárttá szervezi. E célból minden vármegyében községi, kerületi és vármegyei pártszervezetek szervezésére adott utasítást. Ebben nyilvánvalóan a brit Konzervatív Párt példáját próbálta adaptálni. A visszaérkező jelentésekből azonban, amelyek a szegényparasztság és a földbirtokos helyi elit érdekellentéteinek áthidalhatatlanságáról szóltak, be kellett látnia, hogy a magyar viszonyok között konzervatív programmal modem tömegpárt nem szervezhető. Eredeti elképzelését feladva, ezért lemondott az Egységes Párt egész országot átfogó vidéki szervezeteinek a létrehozásáról. Ehelyett a dualizmuskori mintának megfelelően, meghagyta a pártot főleg képviselőkből álló klubpártnak, amely nem saját szervezetein, hanem a vidéki közigazgatás vezetőin át tartotta a kapcsolatot a társadalommal.83 Ez utóbbi megállapítás magyarázza meg a kormánypárt stabilitását a korszakban. A kormánypárt, a közigazgatási apparátussal összefonódva, országszerte biztosította a kormánypolitika bázisát és végrehajtását. Nagy-Britanniával ellentétben, a végrehajtó és közigazgatási hatalom kulcspozícióinak betöltése kormánypárti tagság függvénye volt. így tehát a párt szervezeti felépítését tekintve csak arról beszélhetünk, hogy létezett a parlamenti képviselőcsoport, a párt országos elnöksége (elnök, alelnökök, titkárok, tanácsadók), választások idején a választási bizottság. A párt vidéki, helyi