Századok – 1993
Közlemények - Síró Béla: A debreceni zsidó gimnázium V–VI/676
704 SÍRÓ BÉLA az 1883. évi középiskolai alaptörvény egyes elemeit. Az 1924-es középiskolai törvény a gimnázium (humanisztikus görög-latin irány) és a reáliskola (modem nyelvi és természettudományos képzés) közé beiktatta a reálgimnáziumot (latin, modem nyelvi és a gimnáziumnál realisztikusabb jelleg), s mindhárom típus bármely felsőfokú intézménybe való továbbtanulásra jogosító érettségi bizonyítványt adhatott ki A debreceni zsidó gimnázium 1924-tól reálgimnáziumként működött, ahol a németet érettségi tárggyá tették, s ezért a nyolcadik osztályban a francia nyelv rovására megemelt óraszámban tanították, a tanterv egyébként az államival azonos volt. Az állami felügyeletre és az iskolai igazgatási ügyekre vonatkozóan az 1883-as szabályozás maradt érvényben, amely az államhoz való viszony tekintetében három kategóriát hozott létre: az állam közvetlen rendelkezése alatt álló - állami és királyi katolikus - középiskolák, az állam vezetése alatt működő középiskolák és az állam főfelügyelete alá tartozó — református és evangélikus autonóm felekezeti — iskolák csoportját. A debreceni zsidó gimnázium - bár a hitközség volt a fenntartó - a második kategóriába tartozott, s mint ilyen — megfelelvén a vonatkozó követelményeknek - államsegélyre és tanári fizetéskiegészítő államsegélyre is igényt tarthatott. Az 1934. évi XI. tc. a három típust, a gimnáziumot, a reálgimnáziumot és a reáliskolát gimnázium néven egységesítette, s így a zsidó reálgimnázium is gimnáziumként folytatta működését. Az ún. zsidótörvények a zsidóság gimnáziumi oktatását közvetlenül befolyásoló kitételeket nem tartalmaztak, eltekintve az 1939. évi IV. tc. 5 paragrafusától, amely felhatalmazta a kultuszminisztert arra, hogy szabályozza az „úgynevezett héber tárgyak oktatását". A zsidó tanügyi személyzet kényszernyugdíjazására vonatkozó rendelkezés a hitfelekezeti intézmények alkalmazottaira nem teijedt ki. Lásd Komis Gyula: Magyarország közoktatásügye a háború óta. Bp. 1927. 98-103., 135-136., Uő.: Az új középiskolai tanterv. Bp. 1924., 1934. évi XI. tc. a középiskoláról. In: Magyar Törvénytár Bp. 1940. 282. 41 Komis Gyula: Kultúrpolitikánk irányelvei. Bp. 1921. 22. 42 A debreceni zsidó gimnázium értesítője (továbbiakban: Értesítő) az 1930/31 43 Gonda: 120., Zsidó Szemle 1921. márc. 18. szept. 2. 44 Hajdúföld 1921. szept. 10. 45 Gonda: 124., 46 Egyenlőség 1921. szept 10. 47 Egyenlőség 1920. aug. 14., Debreceni Független Újság 1921. júl. 24. 48 Zsidó Szemle 1921. szept. 9. 49 Értesítő 1929/30. 9. 50 Áron Moskovits: Jewish Education in Hungary. 1848-1948. New York 1964 112. A pesti zsidó gimnázium létesítésének felvetésében közrejátszott a szombati írásbeli munka alóli f lmentés kérdése is, ti. a kultuszminiszter a hitközség kérésére sem tette azt automatikusá, hanem külön engedélyeztetéshez kötötte. Az intézmény megalakulására vonatkozóan lásd még a gimnázium 1919/20. és 1929/30. évi értesítőjének bevezetőjét. 51 Értesítők. 52 Debrecen szabad királyi város törvényhatósági bizottsági közgyűlésének jegyzőkönyvei az 1924. és az 1925. évről. Debrecen 1925. és 1926. 724-726. illetve 565-568. 53 Országos Egyetértés 1928. máj. 3., Értesítő 1927/28. 18-20. 54 Uo. 55 A magyar zsidó hitközségek egy csoportja nem csatlakozott az 1868-as izraelita egyetemes gyűlés nyomán kialakuló neológ és ortodox országos központhoz sem. A gyűlés előtti állapotokat fenntartani kívánó ún. status quo ante hitközségek önálló országos szervezetének létrehozására irányuló törekvését felerősítette az a körülmény, hogy az 1926-tól újra ülésező felsőházban helyet kapott a neológ és az ortodox főrabbi is. 23 hitközség (40 000 lélekkel) végül is engedélyt kapott az országos szövetség megalakítására, de nem nyertek felsőházi politikai képviseletet. Gonda László: A zsidóság története Magyarországon. 1526-1945. Bp. 1992. 203-204. 56 Debrecen szabad királyi város törvényhatósági bizottsági közgyűlésének jegyzőkönyvei az 1930. évről. Debrecen 1931. 434-438. 57 HBmL. VI. 501/a. 1. es. VII/1936. Bizalmas értekezletek jegyzőkönyvei. 58 Gonda: A debreceni zsidók száz éve. 136. 59 HBmL. VIII. 52/c. 82. k. 60 MSK. Új sor. 96. k. Az 1930. évi népszámlálás, IV-V. r. Bp. 1936. 294-295., a debreceni és miskolci középiskolák értesítői. 61 A tanulónépesség társadalmi és lakóhelyi valamint felekezeti irányzathoz való hovatartozásáról, iskolai pályafutásáról továbbá a segélyezés és jutalmazásról szóló részek a gimnáziumi osztálynévkönyvek
