Századok – 1993

Történeti irodalom - On The Move. Essays in Labour and Transport History (Ism.: Jemnitz János) III–Iv/544

542 TÖRTÉNETI IRODALOM 544 1918. évi perében gyilkosan támadó beszédeivel (saját magát védi, védőügyvédet elutasít) még csak jobban megpecsétel. Az 1917. novemberi forradalom után az új szovjet kormány skóciai konzulnak nevezi ki a skót tanárt, hogy ezzel kimenekítse a börtönből — de ez nem sikerül. A börtönben ezúttal elviselhetetlen körülmények közé kerül: nemcsak fizikailag, hanem pszichikailag is megkísérlik megtörni. S a modem „pszichoterápiás kezelésnek" nemcsak moszkvai iskolája volt (!). Igyekeztek rábizonyítani az őrültséget — és így a börtönévek (amelyek nem értek véget 1918 novemberében a háború végével!) egy újabb orvosi/politikai krimivé szélesedtek. (Szabadulása után a „zavarodott" Maclean még nagyon logikus írásokkal jelentkezett.) A háború nyomán pedig, amikor Maclean végre szabadult, a zaklatott szocialista publicista/népszónok lassan megváltozó közhangulattal ütközött szembe saját szűkebb mozgalmi környezetében is. 1920/21-ben megalakult az új kommunista párt, amely átvette a „moszkvai recepteket", míg a független, baloldalibb és szindikalizáló Maclean részben elfelejtve, s a perifériára szorulva, keserűvé válva halt meg 1923-ban. Ennyi igen leegyszerűsítve és rövidre fogva maga az életút. Az életút feldolgozója azonban egy olyan skót szocialista egyetemi oktató, akinek van szíve, látóköre, tolla, hozzáértése, hogy a sokszálú életutat feldolgozza, sok szemszögből tematikusan is (nemcsak kronológiai egymásutánban) rendszerezve elemezze a korántsem leegyszerűsíthető történetet, s az életút politikai eszmei örökségét. (Maclean örökségét a politikai jobboldalon is történetírók, publicisták tartották elevenen és értelmezték.) James D. Youngnak nem ez az első írása. Néhány újabb átfogó történeti munkában elemezte elég rendhagyó módon mind a II. Internacionálé egészének, részben pedig a brit munkásmozgalom történetét. Mindig egyfajta „alulról való rápillantás", határozott internacionalizmus, ugyanígy kijegecesedett skót nemzeti büszkeség és töretlen radikalizmus jellemzik írásait. így ez a témaválasztása sem véletlen. Young életrajzában a politikai események egymásutánja mellett igen alapos fejezetekkel találkozunk, amelyekben Maclean eszmerendszerét elemzi, ahol külön nagy figyelmet fordít a vallásos keresztényi örökség s a marxi felfogás találkozásának belső problematikájára ugyanúgy, mint a hangsúlyos internacionalizmus és a skót nemzeti örökség vállalásának kettős vonulataira. Emellett ugyanilyen élesen szembesíti Macleant a bolsevik-lenini megközelítéssel, s hangsúlyozza, hogy Maclean sokkal inkább a De Leon - R. Luxemburg tradíciók folytatója volt — és pontosan ezért nem tartja meglepőnek, hogy a brit kommunisták politikai és teoretikus nagyjai, William Gallacher és R. P. Dutt már életében, s még inkább 1923-ban bekövetkező halála után tökéletesen megfeledkeztek róla, sőt azon fáradoztak, hogy mások is elfelejtsék őt. Ezzel szemben Young azután hosszan, sokféle anyag alapján bizonyítja, hogy utóéletében sok pályatársa emlékében miként élt tovább az emléke — sőt sokféle torzítás folytán hamis legendák és történetírói tévedések is. így azután Young keze nyomán nemcsak meggondolkodtató Maclean életrajzot vehet kézbe az érdeklődő, hanem egyúttal egyfajta jelenbe nyúló historiográfiát is. Cs .pán egy vonatkozásban marad hiányérzetem: nem világos, hogy az egykori széles alapozású skót internacionalista, radikálisan szocialista szemléletű mozgalomban ténylegesen mekkora is volt Maclean személyes hatása, s egykor, még 1916. évi bebörtönzése előtt, e táborban miként mozgott. Bizonyos súrlódásokat a szerző is jelez (például a radikális háborúellenes, de katolikus Wheatley-vel) — egészében viszont ez a sokszínű, sokféle ember erőfeszítéséből kikovácsolódó mozgalom — számomra — mégsem áll össze. Igaz, Young elsősorban életrajzot akart írni, méghozzá egyfajta „perújrafelvétel" jegyében. S ez sikerült is neki. Jemnitz János ON THE MOVE. ESSAYS IN LABOUR AND TRANSPORT HISTORY. Presented to Philip Bagwell. Edited by Chris Wrigley and John Shepherd. London 1991. The Hambledon Press. 261 I. MOZGÁSBAN. TANULMÁNYOK A MUNKÁSSÁG ÉS A KÖZLEKEDÉS TÖRTÉNETÉBŐL A -tanulmánykötetet Philip Bagwell emlékének szentelték. Az 1914-ben született Bagwell a southamptoni egyetemen szerzett tanári, majd a London School of Economics-on doktori diplomát. Ezt követően a közlekedés, a szállítás történetével foglalkozott 1977-ben bekövetkezett nyugdíjba vonulásáig. Mint a kötetet szerkesztő John Shepherd megállapítja bevezető tanulmányában, a fiatal Bagwell is — sokakhoz hasonlóan — a fasizmus és a válság, majd a nyomorúságos „fekete 30-as évek" idején kommu-