Századok – 1993

Közlemények - Gángó Gábor: Kiadatlan Eötvös-kéziratok 1848-50-ből III–IV/486

504 GÁNGÓ GÁBOR csaknem a monarchia feloszlásához vezettek, e kérdésekre könyen felelhet, s bár mik legyenek Austria egy[k]ori kormányzoja elleni ellenszenvei, meg fogja vallani hogy vannak dolgok mellyek az ö, s minden bár mi korlátlan kormány hatalmán kivül fekszenek s mellyeket csak maga a nép tehet nem lassú reform hanem forradalom utján melly mindég a szerencsétlenségek legnagyobbika, de néha kikerülhetetlen. Vannak krónikus bajok, hol az egészség csak egy élet veszélyeztető crisis utján nyerethetik visza. [196 v] A 848iki világesemények végre előidézték azt minek egykori békövetkezésén, azok kik a birodalom helyzetét esmerték régtől olta nem kételkedtek. A régi rendszer feldöntetett. A fenálló állapot nem védetett senki által, s még a hatalom kezelői is, annak jogszerűségén kétségbe esve azt küzdelem nélkül kibocsáták kezekből. A történetekben alig találunk illy nagyszerű változást, melly enyire minden ellentállás nélkül vitetett volna véghez, ez bizonyítja legjobban annak korszerűségét; — s nem bámulhatjuk ha első pillanatban midőn mindenki azt hivé hogy a szabadságnak áldásai mellyek után anyi ideig hasztalan sovárgott, egy nap alatt, s csaknem küzdelem nélkül vívattak ki ha a diadal örömében a nagy többség minden egyébbröl megfeledkezett. — E nagy eseménynek azonban voltak még más nagy fontosságú következései is. — Az mi a birodalomnak eddig egy- [197 r] séget adott, az erő melly szétágazó részeit egyedül öszvetartá kormány rendszere vala. S ha Europa helyzete, ha a birodalom népeinek jóléte, s főkép biztossága azt igényié hogy a birodalom egysége feltartassék, a létezett kormány rendszer változása után más eszközökről kelle gondolkozni mellyek által a birodalomnak egysége eszközöltessék s pedig gondolkozni mentül elébb, mert bár mi nemesek voltak azon barátsági s testvériségi érzelmek mellyekkel a külön népfajok képviselői Bécs utszain Mfárcius], 15én egymás karjai közé borultak ezen érzelmek célszerű institutiok segedelme nélkül ej y nagy birodalom egységét nem tarthatják fel. S mért mulasztatott el ez? Szenvedelem nélkül tekintve a dolgokat ennek két féle okait fogjuk találni. Egy része a magyar ország, másika az Austriai birodalom akkori állásában fekszik. [197 v] Az Austriai forradalom nem hasonlítható más népek hasonló történeteihez. Forradalmak közönségesen, vagy az uralkodó személye ellen történnek. Vagy az alkotmány megsértése miatt Vagy bizonyos jogok kivívásáért Minden forradalomban, ha az később első céljainál tul ment is, és első vezetőit el hagyá, legalább a kiindulási ponton kettőt találunk. Egy állitolagos célt melly az egésznek zászlójául szolgál Bizonyos kitűnőbb egyediségeket mellyek az egésznek élén állnak. [198 r] A bécsi forradalomnál mind kettőt hasztalan keressük. A nép feltámad a régi rendszer ellen. Ha azonban kérdezzük mi tulajdonkép ez egész felizgatott tömegnek akarata? a válasz csak az hogy az uralkodó háznak hive akar maradni, s alkotmányt kiván. Mik legyenek ezen alkotmánynak csak fö alapjai is, arról gondolkozni nem jutott senkinek eszébe.