Századok – 1993

Közlemények - Gángó Gábor: Kiadatlan Eötvös-kéziratok 1848-50-ből III–IV/486

496 GÁNGÓ GÁBOR FÜGGELÉK Az 1848iki forradalom története [...] [183 г] I. A Magyarország s az örökös tartományok között 848 előtt létezett öszveköttetés, jogilag csak a fejdelem egységén alapszik. — Az állományi egységnek eszméje uj. A nép s a korona közötti viszonyok a középkor alatt a magány jog elveiből az az irott szerződések vagy a szokás szerént határoztattak meg. Ennek következése: hogy ott hol századok folytával nagyobb birodalmak alakultak, azoknak egyes részei, mind az egészhez, mind a fejedelemhez egészen külömbözö helyzetben álltak, és hogy a kötelék melly azokat öszvetartá csak a fejedelem egységében — a personalis unió eszméjében kereshető. [183 v] Az idő nem fekszik távol; hol valamint XIV Lajos ugy Europa csak nem minden királya elbizakodás nélkül elmondhatá, hogy a közállományt saját magában látja (l'étât c'est moi). A fejedelem személyén kivül nincs semmi mi az egyes tartományokat egy közös állományá fűzné öszve ha elveszük ezt az egyes tartományok maradnak néha közös nyelv s vallás, százados megszokás és számtalan érdekek által öszvefüzve néha a hoszú öszveköttetést tul élt nemzeti előítéletekkel, s provinciális rivalitásokkal, de a közállomány elvcszett[ ] [184 r] Ezen állapot melly egy fél század előtt csak nem Europa minden birodalmában létezett, s mellynek feltartása leginkább a dinastiák érdél 5ben állt, mert ssyát hatalmaknak kedvezőbb status tant nem találhattak volna anml melly mellett népeket s országokat, házasság, örökösödés vagy szerződések által — egyszóval a magány jog utján birodalmakhoz foglalhattakf:] létezett s még talán nagyobb mértékben, mint bár hol azon birodalomban is melly a Habsburg Lothringi ház uralkodása alatt lassanként egyesitetett, [184 v] és a birodalom tartományai között magyarország vala az hol e viszony minden következéseivel legtisztábban feltartá magát. Nézzük röviden Magyarország helyzetét. [185 r] A jogviszonyrol melly Magyarország s az Austriai ház egyébb tartományai között egyesülésök első korszakában létezett, felesleges szollani. Ki e századok történetét esmeri, az tudja hogy I Ferdinándnak a magyar koronához formált igényei II Ulászló magyar király, és I Miksa császár között kötött szerződésekre, s azoknak a magyar országos rendektől sok nehézséggel kieszközlött helybehagyására alapitattak. I Ferdinand királyválasztása csak azon feltétel alatt sikerült; hogy magyarország tellyes függetlensége s minden rendnek jogai királyi levelek által biztositattak. S innen kezdve a Szathmári békekötésig melly 71 Iben a forradalmi háborúknak véget vetett, á királyi leveleknek egész sorozata áll törvénykönyveinkben, mellyekben Magyarországnak önállása újra és újra el esmértetik. — Azok kik Magyarország s az örökös tartományok között 1848 előtt pesonalis unió helyett valoságos állományi egységet akarnak feltalálni e véleményeknek alapját