Századok – 1993
Közlemények - Gecsényi Lajos: Bécs és Magyarország kereskedelmi kapcsolatainak történetéhez a 16–17. század fordulóján III–IV/469
BÉCS ÉS MAGYARORSZÁG KERESKEDELME A 16-17. SZÁZADBAN 477 Mindezen felül azonban 200 forint értékben bársony paszomány, selyemfonalak, zsinórok, 27 450 darab „huszárkalap", három fajta kés („Fremberc" 1460, „AbeiselT 40, „Halbkrimper" 60 „tech"), bors (4 q), szefűszeg (1 q), mazsola aszalt szóló (1 q), 2 akó muskotályos édesbor, 3 láda (Truchen) üvegtábla, 4 hordócska börzsöny festőfa, 1 hordó „fehér bádog" is volt még a szállítmányban. A debreceniek közül Songó János2 9 a drága, jóminőségű posztók közül, 3 darab „közönséges" gránátot, egy féldarab zimesant; az olcsóbb posztókból 32 darab „Kerntuch"-t; 1 féldarab „közönséges" és egy darab karmasin sametet (bársonyt), a selyemszövetek közül 5 féldarab „közönséges" és 20 rőf „dupla" tafotát; a vásznakból 7 vég (14 darab) szentgallenit, 18 darab „Handtgallerint"-t, 6 féldarab sziléziait, 6 hordócska gyolcsot, jelentett. A legnagyobb vámtétele 8400 darab „huszárkalap" volt. Vitt ezen felül 720 kendőt és a súlyra számított kiegészítő ruházati cikkek közül 4 font selyemzsinórt, („seidene schir"), 10 font selyemfonalat („Fledtseiden"), 3 font fonott arany szálat („gespunnen Goldt"), továbbá selyem paszományt, kikészítetlen fátyol anyagot, selyem fűzőzsinórt („seidene pertl") valamint csüllenggel festett kék fonalat („Waidtgarn") és egy mázsa pamutfonalat. Tíz darab karmazsin bőr („Carmasinfehl") is szerepelt a listán, a neve alatt feltüntetett árucikkek között. Ezen felül 12 forint értékű lepedőt és a nemesi öltözködést tekintve korántsem kuriozitásnak számító strucctollakat vitt magával. Fűszerből 25 font szegfűszeget, 10 font sáfrányt, 3,5 mázsa borsot, gyümölcsből 4 font fügét, 40 font mandulát, 1,5 mázsa gesztenyét, egyéb élelmiszerekből 6 q olajbogyót, 5 q rizst, s ezenfelül még 1,5 akó édes muskotályos bort szállított. Mindezt 1700 „Fremberch"-nek30 nevezett kés és 80 FI. értékű „mindenféle kés", 5 vég írópapír és 3 q „Stachel", azaz valamiféle hegyes vaseszköz egészítette ki. Tánczos István szállítmányában 2 db „közönséges" és 2 féldarab karmazsin bársony (samet), az olcsóbb karasia posztóból 104 darab, a selymek közül 12 féldarab „közönséges" és 70 rőf „dupla" tafota, 30 rőf atlasz, 60 rőf damaszt, a vásznakból 20 féldarab sziléziai, 4 vég (8 db) szentgalleni, 3 hordócska gyolcs), a különleges textiliákból 3 db „machei" és 6 féldarab „schamblott" volt. Ezeken felül 2 fajta fátyol (kikészítetlen és arannyal díszítve), 2 font selyemzsinór, két más selyemből készül anyag: „Sprengseiden" és .Atlasseiden", 10 font aranyfonál bővítette a luxuskínálatot. 500 db kés, fűszerekből és más élelmiszerekből rizs, mazsola, mandula, cukor, bors, „bála" írópapír, mindenféle szatócsáru 50 fl értékben's végül 1/2 mázsa börzsönyfa (festek) tették teljessé Tánczos árukészletét. Utoljára Szőcs Pált említhetjük, aki textiliákból valamennyi társán túltett. A drágább posztókból „közönséges" granat (2 db), scharlach (féldarab) szerepelt, amelyekhez a közepesekből 134 darab „finom" karasia és londoni („lindisch" 3 db) csatlakozott. Vászonból szentgallenit (2 vég, 4 db), „Handtgalleni" ulmit (2 db) gyolcsot (2 hordócska), pamutszálból 1 1/4 mázsát, aranyzsinórból 1 fontot, aranyfonálból 2 fontot, vasáruból szöget, két fajta kést: „Fremberch" és „Abeisell" elnevezésűeket, fűszerből és élelmiszerből gyömbért (25 font), sáfrányt (4 font), borsot (1 q), rizst (2,5q), gesztenyét hozott. Ezenfelül egy láda (Truchen) üvegtábla és 70 fl értékű ágytakaró, 1/2 bála írópapír, 20 fl értékű zsindelyszög is volt a kocsikon. Valamennyi tiszántúli és erdélyi kalmár többé-kevésbé hasonló készletekkel utazott. A legkisebb összegekkel megvámolt László Bálint 4 db szentgalleni vásznat, vas- és szatócsárut, Csongrádi János karmasin bőrt és késeket mondhatott magáénak. Az egyetlen (sáros)pataki kalmár, Bankó
