Századok – 1993
Közlemények - Gecsényi Lajos: Bécs és Magyarország kereskedelmi kapcsolatainak történetéhez a 16–17. század fordulóján III–IV/469
BÉCS ÉS MAGYARORSZÁG KERESKEDELME A 16-17. SZÁZADBAN 475 A nagyszombati polgárok utazásainak a pozsonyiakéhoz és a bányavárosiakéhoz viszonyított visszaesése nem jelentette az általuk hozott áruk hasonló léptékű csökkenését. Az utak száma 1604-ben az előző évi 46,7%-ára, megfizetett vám az 1603. évi 57,8-ára esett vissza. A kereskedelmi forgalmat korlátozó, feltételezett külső tényezők tehát általánosan, de nem egyenlő hatással fejtették ki hatásukat. Nem kizárt, hogy ebben az egyes kereskedők vállalkozási készsége, önálló kapcsolatrendszerének ütőképessége is szerepet játszott. Tizenhét olyan kereskedő szerepel az 1603-as listában, aki 100 forintnál több harmincadot fizetett. Hét egy alkalommal, tíz több alkalommal együttesen teljesítette ezt az összeget. 1603 1604 1. Schmelzer Lőrinc, Kolozsvár 372,57 /1/ -2. Szegedi Gáspár, Nagyszombat 293,68 m 120,90 /5/ 3. Pogner Imre, Kolozsvár 238,68 л/ -4. Cseroti Lőrinc, Nagyszombat 219,65 /9/ 163,30 /6/ 5. Artwein Bertalan, Nagyszombat 206,21 /4/ 135,18 /5/ 6. Kalmár Mihály, Nagyszombat 184,60 /5/ 188,65 /5/ 7. Songo János, Debrecen 170,47 /1/ -8. Szegedi György, Kassa 168,12 /1/ -9. Freiberger Lőrinc, Nagyszombat 144,52 /7/ 42,91 /2/ 10. Knofloch János, Pozsony 143,00 /6/ 123,15 /5/ 11. Hückl Mihály, Nagyszombat 141,78 /9/ 38,86 /4/ 12. Pataki Péter, Várad 141,38 /1/ -13. Tánczos István, Debrecen 128,86 /1/ -14. Preen Bálint, Nagyszombat 125,66 /5/ 6,30 /1/ 15. Sötini Márton, Nagyszombat 125,28 16/ 55,26 /2/ 16. Szőcs Pál, Debrecen -132,20 /1/ 17. Olasz János, Nagyszombat 120,90 /4/ 181,20 /4/ 18. Müller Bertalan, Kolozsvár 105,76 /1/ -A fent mondottakkal összefüggésben a jegyzék adatai alapján fel kell figyelnünk a 3 nagyszombati (Cseroti, Olasz, Kalmár) és a pozsonyi Knofloch János 1604-es teljesítményére, hiszen Olasz és Kalmár növelte, Cseroti és Knofloch majdnem szinten tartotta a forgalmát. Miként másként, mint üzletkörük nagyobb stabilitása révén? Az áruk főbb csoportjai — posztó, vászon, ruházati cikkek, fűszer, déli gyümölcs, egyéb élelmiszer, szatócsáru — azonosak voltak a 16. század negyvenes és ötvenes éveiben importált árukkal.2 4 Az 1546-os zurányi és az 1555-ös kassai harmincadjegyzékekhez képest azonban feltétlenül regisztrálnunk kell egy fontos változást. Ez pedig a közepes és a gyengébb minőségű német posztók választékának beszűkülése, több posztófajta eltűnése a behozatalból. Nem találkozunk a korábban oly gyakori rövid és hosszú nürnbergi, a dinckelspüli, a butzbacher, wörder elneve-
