Századok – 1993

Tanulmányok - ifj. Barta János – Barta Gábor: III. Béla király jövedelmei (Megjegyzések a középkori uralkodóink bevételeiről) III–IV/413

438 IFJ. BARTA JÁNOS - BARTA GÁBOR Az ingadozás okát az adókivetés sajátosságaihoz kell kapcsolnunk. Angliában gyakoriak maradtak az egyszeri adókivetések, ha nem is mindig olyan rendkívüli ügyekkel kapcsolatban, mint amire a 12. századi példákban hivatkozhattunk. Másmás lehetett a kivetett adó kulcsa, de még azonos kivetés esetén is eltérhetett a bevétel végösszege, különösen akkor, ha terményadó vagy vagyonadó formájában történt a kivetés. (Hiszen az időjárás az elsőt közvetlenül, a másodikat közvetve, de erősen befolyásolja.) A francia királyok jövedelmét viszont éppen a 12-13. század fordulójáról ismerjük pontosabban. A Hóman által idézett összehasonlító anyag — IX. (Szent) Lajos, 1221-1270, és IV. (Szép) Fülöp, 1285-1314 bevételeiről — egy jóval későbbi korszakból származik. A francia királyság első átfogó jövedelemkimutatása viszont éppen az 1202-1203-i pénzügyi évre vonatkozik. II. Fülöp Ágostnak (1180-1223), III. Béla sógorának — aki sokat tett a jövedelemforrások jobb kihasználásáért — ekkor 141 590 „livres parisis" bevétele volt, aminek ezüstértéke 17 327 kg finomezüst.77

E jövedelem — bár különböző jogcímeken szedték — elsősorban azokról a területekről származtak, ahová a király közvetlen (tartományúri) hatalma kiterjedt, ez pedig az adott évben nem volt több az Ile de France-nál, két attól északkeletre fekvő kisebb tartománynál (Vermandois, Artois), és Orléanais egy részénél.78

A francia királyság jövedelmeinek növekedésében tehát — az angollal ellentétben — a királyi hatalom területi növekedése játszotta a legfőbb szerepet. Amikor II. Fülöp elfoglalta Normandiát, ez hamarosan megmutatkozott jövedelmeiben is. 1221-ben 195 000 livre-re rúgó összjövedelméből (19 050 kg színezüst) 80 150 livre (7847 kg ezüst értéke) származott az új tartományból. Franciaországban a 13. században a jövedelemnövekedés folyamata tartósnak bizonyult, főleg II. Fülöp sorozatos hódításai nyomán, (bár időszakos visszaeséseket természetesen itt is tapasztalhatunk). Hóman IX. Lajos jövedelmét a 1238-ik évre 235 286 livres parisis-re teszi, 1248-ban 178 530 livre-t számol (a megfelelő ezüsttartalom 23 034, ill. 17 478 kg). A jelzett bevételek azonban még mindig messze alatta maradtak III. Béla saját maga által megjelölt jövedelem-tömegének. A 12. század végi állítólagos magyar bevételeket végül is csak a 14. században haladta meg a francia uralkodók jövedelme. IV. Károly (1322-1328) bevételei uralkodása első éveiben a következőképpen alakultak: XI. táblázat IV Károly francia király jövedelmei év livres parisis finomezüst/kg 1322 477 400 43 139 1323 598 100 45 603 ! 1324 538 400 41 065 Csakhogy emlékezzünk vissza azokra az adatokra, amelyek a nem egészen Dunántúlnyi Normandia 1195-1221 közötti jövedelmeire vonatkoztak. Az évi bevétel váltakozva kb. 4600, 7800, ill. 12 107 kg színezüstöt ért. E bevételek belső arányairól nincs részletes tudomásunk, abban azonban biztosak lehetünk, hogy lényegében ugyanolyan szerkezetük lehetett, mint a francia király saját bevételeinek. Hiszen ezek