Századok – 1993

Tanulmányok - ifj. Barta János – Barta Gábor: III. Béla király jövedelmei (Megjegyzések a középkori uralkodóink bevételeiről) III–IV/413

III. BÉLA KIRÁLY JÖVEDELMEI 423 a király, akár fia házasságát készítette elő, a királyi család tagjainak gondos, sőt fényűző ellátását volt hivatott igazolni. A természetbeni jövedelmek tehát — logikus értelmezés szerint — a vármegyék ispánjaitól származó „harmadrész", az általuk kapott „ajándék" valamint a Szlavóniából származó bevétel összesítése, megerősítő ismétlése gyanánt kerültek a szövegbe. Hóman másik korrekcióját, amely szerint az ispánok nem bevételeik 1/3, hanem 2/3 részét juttatták a királynak, el kell fogadnunk, hiszen ezt más források alapján egyértelműen így tudjuk.3

8

Legföljebb azon érdemes elgondolkodni, nem következett-e be ezen a téren III. Béla korában valamely általunk nem ismert változás? Amikor tehát a következőkben III. Béla király jövedelmeiről szólunk, ezt a 166 000 márkát tekintjük a király által megadott teljes jövedelemnek. Először azt kellene megállapítanunk, hogy mit ér ez a 166 000 márka. A püspökök jövedelméhez hasonlóan ezt is ki tudjuk fejezni színezüst tartalmával. E művelet elvégzésekor egyben a lista alkotóelemeinek sorrendjét is megváltoztatjuk, éspedig a történészi kategorizálás megkönnyítése végett. Az első helyre a király ún. rendes (az angol szakirodalomban: ordinary) és rendszeres (regular)jövedelmeit teszszük, amelyek alapvetően a királyi birtokokról származtak. Esetünkben ilyen az ispánok közvetítésével beszedett terményjáradék és ajándék, amelynek túlnyomó része a királyi várbirtokokról származott. De ugyanilyenek Szlavónia jövedelme és a hospesek által fizetett adók is. A rendes, de esetenkénti (occasional) bevételek a király uralkodói felségjogán bányászat és a pénzverés, valamint a sómonopólium haszna, s az út-, rév- és vásárvámok jövedelme. (Ide lennének sorolhatók a bíráskodás illetékei és bizonyos általános adók is, ez utóbbi kategóriák azonban Magyarországon a 12. században még nem fordulnak elő. A történetírói kategorizálás pedig a rendi gyűlések által megszavazott, s így voltaképpen a királyi szándéktól nem függő, csak feltételesen elérhető adókat az állam rendkívüli, extraordinary jövedelmei közé sorolja.) III. Béla király jövedelmeit ezek alapján a következőképpen csoportosíthatjuk: VH. táblázat III. Béla állítólagos jövedelmei Jövedelmek Márka Színezüst/kg A. Rendszeres jöv. 1. Kir. birtokok 45 000 8 400,766 Idegenek 15 000 2 800,255 B. Esetenkénti jöv. 1. Pénzverés és váltás 60 000 11 201,022 2. Sómonopólium 16 000 2 986,940 3. Vámok 30 000 5 600,511 Összesen 166 000 30 989,494 Hóman Bálint már említett feltételezése szerint a rendszeres-rendes királyi jövedelmekhez („A"), mint láttuk, további 75 000 márka járulna. A jövedelmek összességének összetétele ebben a koncepcióban a kornak szinte megfelelő szerkezetet mutatott volna: a királyi gazdaságokból, Szlavóniából és Erdélyből származott