Századok – 1993

Tanulmányok - Györffy György: Az Árpád-kori magyar krónikák III–IV/391

402 GYÖRFFY GYÖRGY ben is, amikor a királyi udvart szolgáló óbudai prépostság élére került. 1261-ben mint prépost és királynéi kancellár iktatott a szigeti apácák birtokába, s jó okkal írhatta 1266 táján egy oklevélbe hogy ő Béla király parancsából a „szigeti Szűz Mária egyház ügyvivője és védelmezője" {procurator et patrónus).58 Minthogy Ákos mester Margit életében haláláig (1271) óbudai prépost volt, ő volt a legilletékesebb arra, hogy a királyleány történeti érdeklődését kielégítse. Mivel pedig a tatárjárás alatt Pesten és Óbudán minden elpusztult, Ákos mesternek tanítványa érdekében is nyomoznia kellett „a magyarok történetei" és a szentek legendái iránt, elsősorban Székesfehérvárt, ahol Ákos mester 1251 előtt az ország könyveit is tartalmazó „kincstár" őre volt, de kereshetett ilyeneket más királyi egyházakban is, melyek átvészelték a pusztulást. Az anyaggyűjtés során bizonyára számos kódex került elő, olykor megviselt, hiányos állapotban. Legértékesebb a régi Gesta Ungarorum volt, de alighanem előkerült a kutatás során egy másik rövidebb magyar krónika is. Úgy gondolom, hogy más műből erednek a kunokat (általában a keleti nomádokat) Cuni néven nevező részek, és más magyar történet tartotta fenn a magyarok vándorútján említett fehér kunok és fekete kunok Cumani Albi és Cumani Nigri nevét, amelynek használata csak a szicíliai arab Idrisi művében található, aki 1153 előtt, a 12. század második negyedében írta magyarországi adatokban gazdag földrajzát, éspedig Palermóban, annak a II. Rogernek az udvarában, aki II. István (tl 131) nagybátyja volt. Bizonyára Székesfehérvárt találtak rá arra a reánk nem maradt királylajstromra, amely megadja az uralkodók évét és temetkezési helyét is, s aminek adatait a 4 Gestába beszúrva találjuk. Ennek elsődleges forrását bizonyára Fehérvárt őrizték; a koronázás napját ugyanis többnyire bevezették a koronázó templom öröknaptárába, s ennek évenkénti megünneplése tette lehetővé az uralkodói év számítását, amit a szabályosan kiállított királyi oklevelek dátumába beírtak. Több helyen is őrizték a magyar szentek legendáit. Esztergomban, ahol a püspökvár melletti Tamáshegyen Becket Szent Tamás tiszteletére emelt prépostság állt, életírását is olvashatták. Canterbury Szent Tamás mártír tiszteletét Magyarországon Capet Margit királyné, III. Béla felesége honosította meg. Becket ugyanis Margit kísérője és gondviselője volt a királylány Angliába kerülése és Henrik trónörökössel való jegyessége idején. Capet Margit a patrónusa iránt érzett háláját is kifejezte, amikor magyar férjével az esztergomi Szent Tamás prépostságot alapította, s ennek adta egyebek mellett Pest város vámjának harmadát.59 A Boldog Margit hercegnő számára összegyűjtött olvasmányt „patrónusa" gondosan át kellett tanulmányozza, nemcsak azért, mert a szent életre hivatott apácát óvni kellett a világ mocskaitól, biztatni fogadalma megtartására, hanem mert rajta keresztül az udvarra is befolyást lehetett gyakorolni. Ez végül is Ákos mesterre . visszaütött, mert azt követően, hogy Margit 1260/61-ben visszautasította, hogy kilépve a kolostorból II. Ottokár cseh királyhoz menjen nőül, Ákos mester elveszítette királynéi kancellár tisztét, de IV. Béla is elfordult a domonkos rendtől, s 1261-től a ferenceseknek kedvezett.60 Az Ákos mester által gyűjtött szövegek átolvasásában, s — ha idősebb korában a szeme romlott — felolvastatásában és lemásolásukban segítségére lehettek a budai káptalan tagjai, későbbi szám szerint 24 tollforgató klerikus.61