Századok – 1993

Tanulmányok - Györffy György: Az Árpád-kori magyar krónikák III–IV/391

400 GYÖRFFY GYÖRGY • Kézai a 80-as évek kezdetén még mint az özvegy királyné káplánja működött, s e minőségében egy Mohácson kiállított oklevelében a négy baranyai szolgabírót szokatlan újítással nemes kapitánynak (quatuor nobilibus capitaneis) címezte.53

Ezt követően, 1283-ban, már mint IV. László nótáriusa, a királyi kápolna jegyzőit is igénybe vehette írásai letisztázásához és a krónikák elé másolásához. Ezeket figyelembe véve a hun történet tervezéséről már Ákos mester is tudhatott. A hun történet részeinek keletkezését ma sem tekintem véglegesen lezárt kérdésnek. Talán közelebb lehet jutni a részletek tisztázásához, ha minden szó és szóösszetétel, s a nyelvtani szerkezet minden eleme összehasonlító vizsgálat tárgya lesz. Ehhez nemcsak néhány, a korban használatos terminust kellene nagyító alá venni, hanem egyebek mellett össze kellene hasonlítani Kun László csataleírásainak nyelvi szerkezetét Attila csatái leírásaival, nem is beszélve a teljes szókincs és szókapcsolatok vizsgálatáról. Miért és hogyan írt történetet A kos mester? Mátyusz Elemérnek e tárgyról írt monográfiája ellenére nem tartom feleslegesnek újból szót keríteni e kérdésre, mert az V. István-kori gestaíró kulcsfigura: Még használta az elveszett 12. századi gestát, s ami ma rendelkezésünkre áll, az az ő szűrőjén ment át. Ákos mester IV. Béla alig fiatalabb kortársa volt, aki 25-30 éves kora tájt élte át királya megkoronázását. Béla, anyja megölését megbosszulandó, rögvest számos magyar főurat, akik vele szemben apja pártján voltak, börtönre vetett, kortársi állítás szerint megkínoztatott, kivégeztetett, tanácskozó székeiket elégettette, s megkövetelte, hogy írott kérvénnyel forduljanak hozzá (ld. Rogerius közlését: SRH. II. 554-6). Ákos mester — szemléletéből ítélhctően — a főurak oldalán állt. Mint genealogizáló szerző, a régi gestákból tudta, de a 10. századi ellenzék szavát recitáló igricek énekeiből Ls hallhatta, hogy Álmos fia Árpád a hét vezér egyike volt csupán, de a leghatalmasabb közülük. Soraiban kifejezésre juttatta, hogy saját nemzetsége, meg a Bánk báné, az Abáké s a Csákoké nem alábbvaló az Árpádokénál.54 Az Ákos, Csák és Aba nemzetség kiemelése mellett egy torzító elhallgatás is figyelmet érdemel, a Kurszáné, ill. a Kartal-nemé, melyet egy budai prépostnak ismernie kellett.55 Ákos mester mint királyi káplán és pesti plébános úgy élte át 35 éves kora táján a tatárjárást, mint idős kortársaink a két világháborút, kommunizmust és a „békéket". Ha leírta volna idős korában, hogy mi a véleménye IV. Béla 35 éves uralmáról, szerencsétlen bel- és külpolitikájáról, mindig vesztes háborúiról (amire utal is a király haláláról szólva, Id. uo. I. 468-469), s a családtagjaival, valamint az országnagyokkal való merev szembenállásáról, nem maradhatott volna meg IV. Béla udvara közelében. Ezért nem írhatta meg saját kora történetét, és nem dicsőíthette királyát úgy, mint Kézai. IV. Béla tisztelte király-elődeit, amint ezt fiai — István és Béla — névadása is mutatja. Abból, hogy Julianusék az ő költségén indultak el, azt hihetjük, hogy érdekelte a magyarok őseinek története. Rogerius szerint azonban főként a keleti pogányok megtérítése sarkallta (uo. II. 552-553), s ez a mongol invázió és a kun térítés idején inkább amellett szól, hogy politikai indítékból kereste a kapcsolatot a keleti