Századok – 1993
Tanulmányok - Pach Zsigmond Pál: A Levante-történetírás fordulata 1879 és 1918 között II/239
A LEVANTE-TÖRTÉNETÍRÁS 1879-1918 KÖZÖTT 267 100 Dobos F., Az Adria uralmának kérdése a 14. században, Kolozsvár, 1905, 4CM1., 50-55., 83-84. - Az Adria m. kir. Tengerhajózási Részvénytársaság 1881-ben jött létre. 101 Révai Nagy Lexikona, XIII, Bp., 1915, 139. - Vö. Gonda В., Az aldunai Vaskapu és az ottani többi zuhatag szabályozása, Bp., 1892; Vásárhelyi Pál élete és művei, Bp., 1896; A magyar tengerészet és a fiumei kikötő, Bp., 1906. 102 Márki S., Magyar uralom az Adrián. Történelmi vázlat, Bp., 1915, 19. 103 Márki S., Rákóczi adriai tervei, Bp., 1915. A füzet nyilván a következő év folyamán jelent meg, hiszen a szerző a szövegben már az „1914-16. évi háborúra" utalt 39. 104 Szabó L., A városi élet a középkori Dalmáciában, Bp., 1917. - Borítólapján mindegyik füzet ismertetést közölt a Magyar Adria Egyesület céljairól, hangsúlyozva, hogy „elsőrendű feladatai közé tartozik az Adriai-tenger tudományos kutatása, továbbá ... a magyar tengermellék, az Adria keleti partvidékének földrajzi, történelmi, természettudományi tanulmányozása." 105 Domanovszky S., Duna-fekete-tengeri hajózásunk múltjáról, Bp., 1918. (L. fentebb a 92. jegyzetet.) A tanulmány a Tengertudományi Értekezések című sorozatban jelent meg, amelyet szintén a Magyar Adria Egyesület adott ki, Gonda B. és Prinz Gy. szerkesztésében. 106 Fr. Naumann, Mitteleuropa, Berlin, 1915; magyar kiadása: Közép-Európa, Bp., 1916. Ford. Kircz Aladárné. 107 A Mitteleuropa-lerv fogadtatásáról, értelmezésének és megítélésének különböző változatairól szól Irinyi K. könyve: Mitteleuropa-tervek és az osztrák-magyar politikai közgondolkodás, Bp., 1973. 108 A vitaülés-sorozat elnöke Szabó Ervin, előadója Kunfi Zsigmond volt; hozzászóltak Jászi Oszkár, Szende Pál, Ágoston Péter és mások: Huszadik Század, 1916, XXXIII, 401-403., 409-533; XXXIV, 86-93., 355-359. 109 Berzevitzy, 50-52. 110 Czóbel E., Berzeviczy Gergely javaslata a kontinens vámuniójáról. Közép-európai törekvések a 19. század elején, Huszadik Század, 1916, XXXIV, 209-221. 111 Czóbel, 391-411. 112 Vö. Hunfalvy, 2-3., 17-19., 25-29., 50-51; I. Jastrow (1887), 1-2, 52-55., 59. 113 Domanovszky, 21. 114 „Nem akarunk ez alkalommal a kérdéshez annak politikai és gazdasági vonatkozásaiban hozzászólni — írta a történészprofesszor bölcs óvatossággal, bár a sorok között kételyeit érzékeltetve —, időszerűnek tartjuk azonban, hogy a kérdés históriai múltját megvilágítsuk": Domanovszky, 1-2. A tanulmány néhány évvel később német nyelven is megjelent: Die Vergangenheit der ungarischen Donauhandelsschiffahrt. In: Ungarische Jahrbücher, II, Berlin-Leipzig, 161 187. A Mitteleuropa-lerm utaló bevezetés ebből kimaradt, hiszen a terv azóta már elavult. 115 С. V. Suppan, Die Donau und ihre Schiffahrt, Wien, 1917. - Vö. H. Grothe nem sokkal később közölt hasonló értelmezésével: Die Donaustrasse in ihrer wirtschaftsgeschichtlichen Bedeutung. In: Die freie Donau, Wien, 1918, 189., 221. 116 Domanovszky, 2-4. 117 A levantei áruk kelet felől, Erdélyen át történt közvetítését Domanovszky is főleg Csánkira és Lajos király 1370. évi oklevelére való hivatkozással vetette el: 5-6. 118 Domanovszky, 6-7. 119 Ezzel Domanovszky egyben агта is reagált, hogy „az utolsó években az olaszok Triesztet Ausztria tüdejének nevezték el": 8. A jelenre vonatkozólag pedig azt a következtetést vonta le történelmi áttekintéséből, hogy „a Duna vonala mellett nekünk mindenkor épp oly értékes kincsünk összeköttetésünk az Adriával": 23. 120 A Levante-történetírás újabb fejleményeit következő dolgozatunkban szándékozunk bemutatni.
