Századok – 1993
Tanulmányok - Pach Zsigmond Pál: A Levante-történetírás fordulata 1879 és 1918 között II/239
A LEVANTE-TÖRTÉNETÍRÁS 1879-1918 KÖZÖTT 265 55 Thaüóczy L., Utazás a Levantéban. A keleti kereskedelem története Magyarországon, Bp., 1882, 82-85. 56 Gekich ].- Thallóczy L., Raguza és Magyarország összeköttetéseinek oklevéltára, Bp., 1887. Thallóczy utóbb (társszerzőkkel) kiadta a Horvát-Szlavónországban birtokos Blagay- és Frangepán-család oklevéltárát (1877; I—II. 1910-1913), valamint Magyarország délnyugati melléktartományai oklevéltárának négy kötetét (1903 -1915). Kiterjedt Balkán-történeti munkásságából lásd még L. Thaüóczy, Studien zur Geschichte Bosniens und Serbiens im Mittelalter. Übersetzt von Fr. Eckhart, München-Leipzig, 1913; vö. Eckhart F., Thallóczy Lajos a történetíró, Bp., 1938. 57 Meltzl, 722. 58 A. v. Luschin, Die Handelspolitik der österreichischen Herrscher im Mittelalter. In: Almanach der k. Akademie der Wissenschaften in Wien, 1893, 4, 8; vö. Die Geschichte der Stadt Wien, I, Wien, 1897, 406. 59 G. v. Below, Das ältere deutsche Städtewesen und Bürgertum, Bielefeld-Leipzig, 1898, 8, ll.A második kiadásban a szerzó elejtette a Hüllmann nézeteit visszhangzó passzust, vele a dunai utat - Vö. még J. Koch, Regensburg als Grosshandelsstadt im Mittelalter, Regensburg, 1904, 18. 60 Vö. az észak-itáliai kolostorok korabeli jelentós fűszerfogyasztásával: A. Dresdner, Kultur- und Sittengeschichte der italienischen Geistlichkeit im 10. und 11. Jahrhundert, Breslau, 1890, 16. 61A. Schaube, Handelsgeschichte der romanischen Völker des Mittelmeergebiets bis zum Ende der Kreuzzüge, München-Berlin, 1906, 89. 62 Schaube, 16-22, 90-94. Hasonló értelmű források 1173-ból, 1177-ból és 1192-ból: 444., 446-447. 63 Ezek közé tartozik a merseburgi Thietmar 1017. évi híradása is négy nagy velencei hajó pusztulásáról, amelyek különféle fűszerekkel (pigmentis) voltak megrakva: Schaube, 22., 94; vö. Heyd, I, 129; Simonsfeld, II, 7. A korabeli forrásokban pigmenta vagy pigmentae a fűszerek latin elnevezése. „Istae sunt pigmentae"- írta a franciaországi Corbie kolostor szerzetese is azokról a fűszerekről, amelyeket Cambrai városában kívánt megvásárolni, s ezután felsorolta őket: bors, gyömbér, fahéj, szegfűszeg, kömény: Schaube, 58., 89; vö. Heyd, I, 93; Schulte, I, 73. Később a species aromaticae, röviden species vagy specimina szó vált használatossá a fűszerek latin kifejezésére. 64 Már 1065-ből van adat a genovaiaknak a szíriai partokon folytatott kereskedéséről, 1160 körül pedig nagyarányú egyiptomi bors- és egyéb fűszerbehozatalukról: Schaube, 65-66,157-158, 162-165. Időközben, az első kereszteshadjárat (1096-1099) hódításai nyomán, létrejöttek a szíriai partvidéken Genova, Velence és Pisa kereskedő telepei, amelyek később, a szentföldi keresztény államok bukása után is támaszpontjai maradtak levantei kereskedelmüknek. 65 Th. Mayer, Der auswärtige Handel des Herzogtums Österreich im Mittelalter, Innsbruck, 1909, 3-9. 66 Takdts S., A dunai hajózás a 16. és a 17. században, Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle (MGSZ), 1900, 170. 67 Kováts F., Adalékok a dunai hajózás és a dunai vámok történetéhez az Anjouk korában, MGSZ, 1901, 433-434. A dunai szállítás előnyeiről szólva a szerző nyilván nem gondolt a Vaskapu és a Kazánszoros sziklazátonyaira, amelyeket csak az Al-Duna-szabályozás küzdött le századok múlva. 68 Acsády /., A magyar birodalom története, Bp., 1903, 487-489. 69 Diószegi A., A Magyarországon keresztülvezető kereskedelmi utak az Árpád-házi királyok idejében, Kolozsvár, 1909, 34., 42-44. 70 Borcsiczky В., A politikai változások befolyása Magyarország kereskedelmi útjaira a 14-15. században, Bp., 1914, 4-6, 8., 17. 71 Lásd fentebb a 36. jegyzetet. 72 Horváth J., Az erdélyi szász városok közgazdasági viszonyai a nemzeti fejedelemség megalakulásáig, Gyula, 1905, 49-67., 73., 94-96. 73 Я Briebrecher, Lehrbuch der ungarischen Geschichte, Hermannstadt, 1908, 64-65., 126. 74 E. Fischer, Die Kulturarbeit des Deutschtums in Rumänien, Hermannstadt, 1911, 167-168. 75 Fr. Hann, Zur Geschichte des siebenbürgischen Handels vom Jahre 972 bis 1845. In: Archiv des Vereines für siebenbürgische Landeskunde, III, Hermannstadt, 1848, 333-335. 76 O. Fr. Jickeli, Der Handel der Siebenbürger Sachsen in seiner geschichtlichen Entwicklung. In:Archiv des Vereines für siebenbürgische Landeskunde, Neue Folge, XXXIX, 1, Hermannstadt, 1913, 41-49., 92., 158. Megjegyzendő, hogy a szerzőnek a jelenkorra vonatkozó következtetései nem voltak mentesek „nagynémet" és antiszemita tendenciáktól: 162-165.
