Századok – 1993
Tanulmányok - Sándor Pál: Deák Ferenc a történelmi személyiség I/3
18 SÁNDOR PÁL 1844 június végén tehát Kossuth megválva a Pesti Hírlap-tói, a pesti „vezérmegyében" kifejtett működése mellett, új politikai vállalkozásokba kezd: a társadalmi egyletek és vállalkozások nagy hatású szervezője lesz. A fiumei vasút, az Iparegyesület, a Kereskedelmi Társaság, a Védegylet s az abból született Gyáralapító Társaság képezik ettől fogva új politikai tevékenységének (harci) terepét.58 Deákkal azonban — immár közel egy esztendeje — nincs személyes, sőt még levelezési kapcsolata sem, mert éppen a Védegylet országos hálózatának terveivel és gyakorlati kiépítésével van elfoglalva. Érzi is a személyes kapcsolatoknak ezt a hiányát, és ezért legalább levél útján felveszi az érintkezés fonalát kehidai barátjával. Levelét nem maga írja, általunk ismeretlen személynek diktálja 1844. augusztus 5-én Tinnyéról, és jellemző módon így kezdi. „Kedves Barátom! Octoberben lesz esztendeje, hogy láttalak. Azóta egy betű sem fordult meg közöttünk. Hogy részemről június végéig ez nem történt, gondolom szíves leszesz elfoglaltságomnak tulajdonítani." Azután részletesen előadja, miként esett Landerer útján „egy Bécsben hatalmas camarilla" (utalás Metternich személyére) áldozatává, és szemére veti Deáknak, hogy Széchenyivel való hírlapi harca során „tőled minden esdekléseimmel sem valék egyetlen nyilvános sort is képes kérni, melly támaszom leendett vala". , A szöveg ezekkel a szavakkal befejeződik és aláíratlanul marad, mert Kossuth félbehagyta a diktálást. Bizonyára arra gondolt, hogy majd befejezi mondandóját, és 1 el is küldi levelét Deáknak. Csakhogy egyik sem történt meg, legalábbis október 6-ig, J a Védegylet ünnepélyes alakuló közgyűlésének időpontjáig. Addig állandó levelezési kapcsolatot tartott az ebben az ügyben érdekelt Perczel Mórral, Batthyány Kázmérral és Tóth Lőrinczcel. Deák az, aki megtöri a közöttük húzódó csöndet és szeptember 9-én levelet ír Kossuthnak. Ebben jelzi: egy ismerősétől értesült, „hogy levelet i készült nekem írni... de a levél hosszabb tartalma miatt el nem készülhetett. Ezen i idő óta folyvást óhajtva vártam én ezen levelet, de ez még ez ideig el nem érkezett." Kérte Kossuthot: „írj minél többet, mert szívszakadva kívánnék dolgod jelen állásáról tudni valamit. Sokat, igen sokat szeretnék én véled szólani..."5 9 De Kossuth még mindig nem válaszol Deáknak, mert továbbra is a védegyleti mozgalom ügyeivel van elfoglalva. Mire a társadalmi mozgalom előkészületei megtörténnek, október 4-én Pozsonyba hajózik. Két nappal később történik az ünnepélyes alakuló közgyűlés a rendek által átengedett teremben: az alsótáblán. Az egyesületet kézbe tartó igazgató Kossuth lett. A mozgalom közvetlen gazdasági indítéka: a védvám gondolata túlhaladott, mert csak a meglévő iparágakat támogatja, a mozgalom viszont a hiányzókat is meg akarja honosítani. Távolabbi célja politikai színezetű: önálló fórum létesítése Kossuth és a köréje tömörülő ellenzék számára, hogy kedvezőbb vámtarifát küzdjön ki az abszolutizmus gazdaságpolitikájával szemben. Az egykorúak közül Blackwell angol ügynök is a mozgalom politikai jelentőségét emelte ki és az elnöki teendőket ellátó Batthyány Kázmért „Kossuth eszközének" tartotta. Kossuth tehát újból megtalálja azt a politikai terepet, ahol kivételes tehetségével a reformok felgyorsításán munkálkodhat a pesti centrumban. A népes, több mint félszáz tagú választmányba bekerült a távollevő Deák is, anélkül, hogy Kossuth erről a lépéséről is — időben — értesítette volna. Befejezetlenül hagyott levelét, csak később, a védegyleti mozgalom megalakulása után és az arról szóló híradással kiegészítve írta meg Deáknak. Ilyen előzmények után Deák valóban kész helyzet elé került. Kossuth megkésett levelére
