Századok – 1993

Történeti irodalom - Korinnüj; N. N.: Perejaszlavszkaja zemlja X-pervaja polovina XIII veka (Ism.: F. Font Márta) I/I57

157 TÖRTÉNETI IRODALOM közösségnél, melyből közép-ázsiai bevándorlókra következtettek. A terjedelmes tanulmányt 28 ábra, a metrikus adatok függeléke és 19 képtábla kíséri. Silke Grefen-Peters (Institut für Humanbiologie, Abteilung Anthropologie der Technischen Universität, Braunschweig) „Doppelbestattungen in awarischen Gräberfeldern. Wege und Grenzen der anthropologischen Forschung" [Az avar sírmezők kettős temetkezései. Az embertani kutatás útjai és határai] c. munka (1193-1228. 1.) az Awarenforschungen zárótanulmánya. A közös sírba fektetett személyek temetkezési szokásait mindenekelőtt az ausztriai leobersdorfi, zwölfaxingi és zillingtali adatok alapján foglalja össze, de - a teljesség igénye nélkül - kitekint néhány magyarországi lelőhelyre is. A nem nagyszámú, de az avar temetőkben rendszeresen előforduló kettős, illetve többes temetkezésekből rokonsági kapcsolatokra lehet következtetni. E családrekonstrukcióval kapcsolatos kérdéseknél feltétlenül meg kell emlékeznünk a közelmúltban elhunyt Lengyel Imre professzor munkásságáról, aki különböző korokban élt népességek biológiai jellegzetességeinek meghatározására kémiai analitikai és szerológiai vizsgálatokkal tett biztató kísérleteket. A tanulmányok ismertetése után - zárszóként - csak néhány apró megjegyzés. A figyelmes olvasó szemét bizonyára nem kerülik el azok a kisebb szerkesztési hibák, melyeket a recenzensnek a dicsérő szavak mellett is kötelessége megemlíteni. Elkerülhető lett volna az a félreértésre alkalmat adó tévedés, hogy öt esetben nem egyezik meg a tartalomjegyzékben szereplő és a kötetben feltüntetett cím (Bálint Csanád, Ekaterina V. Goldina, Szőke B. Miklós, Tomka Péter és Margit Bemer - Herbert Kritscher -Johann Szilvássy tanulmányainál). Sajnálatos módon szembetűnő az Awarenforschungen kiadási munkálataiban a magyar nyelvi lektor hiánya is, akinek segítségével a nagyarányú hazai szakirodalom és nagyszámú magyarországi helységnév (ékezet)helyes idézését, illetve megnevezését biztosíthatták volna. Végezetül azonban - tisztelegve a kárpát-medencei avar korszak régészeti kutatásának szentelt magas színvonalú sorozat eddigi eredményei előtt - legalább felsorolásszerűen emlékezzünk meg a Studien zur Archäologie der Awaren korábban megjelent három kötetéről: Falko Daim - Andreas Lippert, Das awarische Gräberfeld von Sommerein am Leithagebirge, NÖ. Wien, 1984; Joachim Werner, Der Schatzfund von Vrap in Albanien. Beiträge zur Archäologie der Awarenzeit im mittleren Donauraum. Wien, 1986; Falko Daim, Das awarische Gräberfeld von Leobersdorf, NÖ. Wien, 1987. - további, hasonlóan gazdag eredményeket teremtő monográfiákat kívánva a szélesebb értelemben vett történettudomány művelői számára. Szentpéteri József N. N. KORINNÜJ PEREJASZLAVSZKAJA ZEMUA X PERVAJA POLOVINA XIII VE KA Küev, Neukova Dumka, 1992. 312 1. A PEREJASZLAVI FÖLD TÖRTÉNETE A 10. SZÁZADTÓL A 13. SZÁZAD KÖZEPÉIG N. N. Korinnüj, az Ukrán Tudományos Akadémia Történettudomány Intézetének főmunkatársa a Dnyeper-parti Perejaszlav és a körülötte formálódó területi egység (fejedelemség) történetének szentelte monográfiáját. Perejaszlav Kijev és Csemyigov mellett az óorosz állam egyik igen fontos központja volt: fekvésénél fogva (Kijevtől délkeletre) különleges szerepet játszott védelmi feladatokat látott el, esetenként ütközőzónává alakult. A monográfia rövid bevezetőből, nyolc fejezetből és mellékletből áll. Az egyes fejezetek Perejaszlav történetének historiográfiájáról, a körzet etnika összetételéről, az önálló fejedelemség területének kialakulásáról - módosulásáról, politikai berendezkedéséről, a kunokkal (polovecek) folytatott évszázados küzdelemről, az életföldrajzi körülményekről, a gazdaság helyzetéről és Perejaszlav kultúrákról szólnak. A mellékleteket alkotó hat táblázat közül kettő Perejaszlav körzetéhez tartozó, az évkönyvekben előforduló földrajzi és helységnevek lokalizálását adja — bőséges szakirodalmi kiegészítésekkel, a harmadik az ásatásokon előkerülő pénzleletek katalógusát foglalja magába, szintén szakirodalmi mutatókkal ellátva. A negyedik táblázat a feltárt védelmi erődítéseket (tkp. gyepüket oroszul: „zmijevüje valü") írja le. Az ötödik melléklet Perejaszlav fejedelmeinek, a hatodik pedig püspökeinek névsorát tartalmazza. Megkönnyítette volna a kötetet forgatók dolgát, ha mindehhez egy betűrend szerinti bibliográfia és névmutató is társul.