Századok – 1993
Közlemények - Kövér György: A bankkérdés: két–bankrendszer vagy binacionális bank I/89
124 KÖVÉR GYÖRGY hozni ezen fontos okmányt is és tanuságául fog szolgálni annak, hogy mint minden alkalommal, úgy ekkor is a bankügyben meggyőződésemet el nem hallgattam..." Lónyay: i. m. 290. 69 Archiv ONB Protokoll No 5293. 1872 okt. 31. 70 uo. Protokoll No 5418. 1872 nov. 7. 71 uo. Protokoll No 5800. 1872 nov. 15. 72 Jirkovsky. O-M Monarchia i. m. 1944 148-149. Az állítólagos információk forrásai Lónyay szerint „február végi jól értesült lapok közleményei" lehettek, i. m. 1875. 298. 73 MOL К 255 PM Ein. 1089. cs. 312-314, 319-320, 323. f. 74 Jirkovsky. Az ONB és a bankankét i. m. 70-71. 75 Neuwirth: i. m. 1873 340. ill. Jirkovsky. Az ONB és a bankankét i. m. 70. 76 Kövér Gy.: 1873. Egy krach anatómiája Bp. 1986. 70. 77 A Hon 1874 márc. 11. id. M. Kondor V: Az 1875-ös pártfúzió Bp. 1959. 128. 78 Képviselőházi Napló 1875 febr. 3. 295-296 minden esetben és minden viszonyok közt csakis egy valóban, és nem csak névleg és színleg önálló magyar bankot tartok olyannak, mely az ország érdekeit kielégíthesse." Már ekkor hozzáteszi azonban:„előnyösebbnek tartom a hozzánk legközelebb állókkal a kiegyenlítést a velük folytatott háborúnál". 79 1875. júl 14. MOL К 255 PM Ein. 1089. cs. 74-86. 80 1875. aug. 31. uo. 114-115. 81 Grau G.: A dualizmus kora Bp. 1934. I. к. 156. 82 A kérdés mindmáig legjobb magyar krónikája: Matlekovits S.: Közgazdasági viszony Magyarország és Ausztria között in. Közgazdasági Lexikon II. k. Bp. 1900. 462-494. Milhoffer munkája (Magyarország közgazdasága 2. k. Bp. 1904. 1-93) csak ennek kompilációja ld. Közgazdasági Szemle 1905 186-198. A második osztrák-magyar kiegyezésre a korabeli osztrák irodalomból a leghasználhatóbb A. Beer. Der Staashaushalt Oesterreich-Ungarns seit 1868 Prag, 1881 474-510. A téma újabb osztrák feldolgozásai közül ld. B. Sutter. Die Ausgleichsverhandlungen zwischen Österreich und Ungarn 1867-1918 in. Der österreichisch-ungarische Ausgleich von 1867 Seine Grundlagen und Auswirkungen München, 1968. 71-lllrvalamint a magyar levéltári forrásokat is kiaknázó alapos monográfia idevágó fejezeteit: Ft. Gottas: Ungarn im Zeitalter des Hochliberalismus. Studien zur Tisza-Ära (1875-1890) Wien, 1976. 75-162. 83 Az 1875. aug. 28-ára hirdetett országgyűlés nyomtatványai. Képviselőházi Napló I. k. Bp. 1876. 164. Számunkra az adott mondatban egyszerre cseng vissza Trefort 1872-es határozat-tervezetének, valamint Ferenc József 1874-es kijelentésének terminológiája. Azaz nem a gazdasági szemponton van a hangsúly, hanem a célszerűségen. Tisza taktikai felfogására jellemző, hogy már itt 1 ozzáfűzte: „de valamint mindenben, úgy ebben is nem az összeütközések keresését tartja feladatának.. 'Az 1877-es bankvitában, amikor Tiszának szemére vetették egykori kijelentését, retrospektive így érti mezte saját hajdani szavait:,дпа is azt mondom... nem szabad... a jog merev alkalmazása miatt a célszerv ségi;a közgazdászati érdekek szempontját lábbal tiporni", uo. XIII. k. 1877. nov. 2. 84 Gr. ApponyiA.: Ötven év Bp. 1926. 83. 85 Magyarország története 1848-1890 VI./2. k. Bp. 1979. (Szász Z. ) 1178. 86 Pressburger. Noteninstitut i. m. I. /3. 1266-1267. 87 Archiv ONB Protokoll No 2590 1876 ápr. 18. 88 uo. No 2624 1876 ápr. 19. 89 id. Pressburger. Noteninstitut i. m. I. /3. 1268-1272. 90 Gottas: Ungarn i. m. 1976. 95-96. 91 id. Pressburger. Noteninstitut i. m. I. /3. 1241. 92 Szilágyi Dezső beszédei I. к. 1906. 9. 93 Mérei Gy.: A magyar polgári pártok programjai 1867-1918 Bp. 1971. 361. 94 Képviselőházi Napló VI. k. 163. 1876 máj. 11. A magyar kormány olvasata — nem véletlenül — épp a központi szerv kapcsán bukkan elő, amikor Tisza intézet helyett bankot mond. ,Azon teendőkre nézve pedig, melyek a banktársulat egységéből és a bankjegyek egységéből okvetlenül következnék, de csakis ezekre nézve, szerveztessék egy központi orgánum, még pedig úgy, mint a két bank direkciójának választmánya"... (Kiemelés - K. Gy.) A kormányalku tételes értékelésekor azt is megállapította: „... a bankkérdésnél nem érte el teljesen a független bankóidé határozottan merem állítani, hogy elérte egy olyan banknak rázkódtatás nélküli létesíthetését, mely mellett az ország joga feladva nincs, s hitelviszonyainak megfelelő intézkedések tétethetnek." uo. 164. 95 ZacharJ.: Az osztrák-német liberális Alkotmánypárt és a politikai hatalom 1861-1881 Bp. 1981. 210-211.
