Századok – 1992

Közlemények - Katz Jacob: Chátám Szófér életrajzához I/80

94 JACOB KATZ az időt, mások így látják el a családjukat. Ezen ügyeink és szokásaink a tanítónk és rabbink szemében bizonyára nem tűnnek a legmegfelelőbbeknek, azonban egy olyan nagyvárosban, mint Pozsony, ezeken nem lehet változtatni.12 1 A levél szerzői még azt is hozzáfűzték, hogy a helyi szokások szerint, a város rabbijának nincs felhatalmazása arra, hogy a hitközség tagjainak mindennapi életét felügyelje. Ehelyett a rabbinak az a dolga, hogy „terjessze a Törát, hogy a hitközséget etikai utasításaival Isten követésére búja, és hogy vallási kérdésekben törvénykez­zen".12 2 A vita tárgyát itt nem a rabbi követelései és a hitközség közti elvi szembenállás jelentette, hanem inkább úgy tekinthető mindez, hogy a közösség tagjai előterjesztet­ték igényeiket és ismertették a „kor szellemét". A hitközség tagjai egyszerűen csak biztosítani akarták maguknak, hogy a jövőben is a saját elkpzeléseik szerint élhessék az életüket. A rabbit arra kérték, hogy hunyjon szemet vétkeik felett (már amennyiben ezek egyáltalában vétkek), s ennek fejében erkölcsi és anyagi támogatást ígértek. A hívők ezen csoportja attól tartott, hogy konzervatív ellenfeleik majd az új rabbira kívánnak támaszkodni velük szemben123 , s ezért jónak látták őt figyelmeztetni mielőtt elfogadná új posztját. Szófér Mózes rabbi Pozsonyba menet belekeveredett a konzervatívok és a válto­zások híveinek küzdelmébe, abba a harcba, amely ezen időszak minden nagyobb nyugati hitközségben dúlt. A két csoport közti egyensúly általában politikai, szociális és személyes tényezőkön múlott. Politikai és szociális szempontból a pozsonyi helyzet hasonlított a prágaihoz vagy a nikolsburgihoz, ahol is az újítók kerekedtek felül. A fejlődés azonban Pozsonyban éppen az ellenkező irányba haladt: ez a hitközség lett a konzervatív judaizmus egyik védőbástyája. Az események ezen fordulatát pedig Chá­tám Szófér erős befolyásának szokták tekinteni. Ifjúságától nyomon követve fejlődését, meg tudjuk állapítani, miben rejlett erőssége. Most azt fogjuk megvizsgálni, hogy milyen érzelmekből táplálkozott ez az erő. A hitközség azon tagjainak félelme, akik aggódtak, hogy az új rabbi korlátozni kívánja mindennapi tevékenységüket, alaptalannak bizonyult. Chátám Szófér és a hitközség között ilyenfajta feszültségnek semmiféle nyomát nem lehet felfedezni. Egy olyan realista, józan embernek, mint amilyen Chátám Szófér volt, világosan látnia kellett, hogy mekkora különbség van a korábbi kisváros és egy olyan nagyváros hitkö­zsége között, mint Pozsony. Jól kihasználta a Pozsony nyújtotta lehetőségeket a jesivája számára: alig három év elteltével már 150 főre emelkedett a tanítványai száma.12 4 A felnőttoktatás érdekében, személyes gondoskodásának köszönhetően, a tanházakba rabbikat küldött, hogy tanítsák az átlagembereknek, azok saját képességeihez igazod­va, Mózes Öt Könyvét Rasi magyarázataival, a Misnát és a vallási törvényeket.125 Chátám Szófér sokkal gyakrabban prédikált, mint ahogy ez egy nagyvárosi rabbitól elvárható lett volna.12 6 Nemcsak tanításra és erkölcsi nevelésre használta fel ezeket a nyilvános alkalmakat, hanem arra is, hogy lenyűgöző szónoki képességével megnyerje a hitközségét magának, a kor speciális kérdéseit illetően. Sok évig tartott, míg sikerült meghódítania hívei szívét és elméjét. Az első évben egy asszony bátran a bíróság elé idéztette a rabbit a közte, és a rabbi utasítására vele szemben állást foglaló hitközség vitája kapcsán.12 7 Nem tűntek el Chátám Szófér korábbi ellenfelei sem, sőt a kritikákat

Next

/
Thumbnails
Contents