Századok – 1992
Közlemények - Kosztolnyik Zoltán: III. András és a pápai udvar V–VI/646
652 kosztolnyik zoltán pénzváltást a helybeli ispán négy köznemessel együtt látja el;8 4 egyházi hagyatékot lefoglalni, illetve azt kártérítéssel vissza kell adni.8 5 III. András király volt az ország természetes ura.86 Elvetélt királyi, illetve kiránynéi javakat az uralkodó karhatalommal vegye vissza.8 7 , A diéta a királyi tanácsban szolgáló főnemesek mellé nyolc főpapot és nyolc köznemest választ, akik évente négyszer váltakozva állandóan az uralkodó mellett lesznek. Hozzájárulásuk nélkül adományozott királyi birtok, avagy közméltóság érvénytelen.8 8 A királyi tanács engedélye nélkül emelt várakat le kell rombolni, valamint az úgy a királyi, mint királynéi vámok rovására létesített vámokat be kell szüntetni. A tanács választott tagjait az uralkodó fizeti.8 9 Gergely érsek nem váltotta be fenyegetését, de azon igyekezett, hogy Károly Róbertet a magyar trónra segítse. 1300 tavaszán a „magyar bárók és egyháziak nevében" dalmáciai szerzetesekből álló követséget küldött a nápolyi udvarba azzal a kérelemmel, hogy Károly Róbertet küldjék el magyar földre.9 0 Nápoly most Rómához fordult kérve a kúria támogatását, de III. András időközben Rómába küldött követei meghiúsították a nápolyi udvar terveit.91 Mikor ugyanis Károly Róbert 1300 augusztusában Spalatónál partra szállt, hogy Magyarorszgára menjen s magát a trónt megszerezze, III. András — aki nem tartott Károly Róbert ambícióitól, „...et bene sciebat adventum nepotis regis Caroli, et de eo non curabat,"92 — diplomáciai ellentámadásba ment át.9 3 Nem engedte meg, hogy a trónkövetelő pápai támogatással, pápai követ kíséretében lépjen magyar földre. Követet küldött a szentszékhez, elsőízben tette — a trevisoi származású Bonzano Péter személyéban azzal a megbízatással, hogy a kúrián elérje: Őszentsége ne támogassa Károly Róbertot! Amint Bonzano leveleiből kiderül, küldetése nem volt eredménytelen: VIII. Bonifác pápa nem támogatta Károlyt. A pápa semleges állásfoglalást vett fel: „...quo nepos regis Caruli contra consilium et voluntatem domini papae et cardinalium amicorum suorum missus fuit per dominum regem in partes illas, et quod dominus papa [ei non dedit] aliquod auxilium." Sőt, a szentszék felszólította III. Andrást, hogy ha kézre keríti a „gyereket" — „quod si haberitis puerum inmanibus vestris" — szolgáltassa ki a pápának, „quod mitteritis eum ad dominum papam".94 Ugyanakkor Bonzano jelentéseiből az is kiderül, hogy Rómában volt egy másik megbízatása is: éije el, hogy a szentszék érvénytelenítse Gergely érsek esztergomi kinevezését s emelje Antal csanádi püspököt, III. András lelkes hívét, az esztergomi székbe. Ez nyilvánvaló Bonzano 1300. szeptember 18-án Velencében kelt Morosini Mihályhoz írt leveléből,95 illetve magához a magyar királyhoz küldött 1300. október 25-én kelt feliratából,9 6 ahol megjegyzi, hogy reméli, hogy a pápa és a főpap úr közti tárgyalások sikerrel járnak; „sed speri, quod cito a domino papa negocium vestrum et domini episcopi feliciter expedietur".97 Bonzano egy harmadik, dátum nélküli, valószínűleg 1300 november elején írt levelében ellenben kiderül, hogy Antal testvér úr tárgyalásai nem jártak eredménnyel, — „et quod si eius negocium non possit expediri" — vagyis a kúria nem fosztotta meg Gergely főpapot esztergomi érseki mivoltától.98 A pápa eme óvatos magatartásának oka volt. Az 1299-i fejérvári,9 9 majd az 1300-i pesti diéta Anjou párt ellenes reformokat kezdeményezett10 0 . A Dráván túl megfékezték az Anjou pártfogókat, főleg a négy Baboni fivért, a Vág völgyében Csák
