Századok – 1992
Tanulmányok - Szakály Ferenc: A magyar nemesség a török hódoltságban V–VI/562
618 szakály ferenc lemforrásaik legyenek — persze csak átmenetileg. A század elején a gyöngyösi kolostorban költözött az utolsó felsőtárkányi pálos, Sótér Benedek, s hálából a ferencesekre hagyta a vörösmarti (Heves m.) pusztát, amelyet a rendház egészen a század végéig használt, amikor az ottani dézsmákat Almásy András gyöngyösi plébános elvette tólük.375 1666-ban Répás János gyöngyösi nemes a 100 tallérja zálogaként nála levő detki (Heves m.) birtokrészt hagyományozta a gyöngyösi ferencesekre, azzal a kikötéssel, hogy az annak továbbzálogosítása után befolyt összegből 10-10 tallért templomuk Szentolvasó oltárának fenntartására, valamint külön-külön az ahhoz tartozó, illetve két másik ájtatos társulat céljaira fordítsanak.37 6 Imre Márton özvegye, Becze Hona erdetileg a szécsényi ferences kolostor helyreállítására szánta 2800 forint értékűre becsült Visznek faluja (Heves m.) eladási árát. Mivel Szécsény 1663-ban török kézre került, 1664. évi végrendeletében a gyöngyösi ferenceseknek adta immár magát a falut. Wesselényi Ferenc nádor ugyan sietve megerősítette a végrendeletet, s utasította Heves-Külső-Szolnok vármegyét, hogy a barátokat védelmezze meg annak birtokában, Visznek mégis gróf Balassa Imre tulajdonába került.377 Hogy fizetett-e valami kártérítést a kolostornak vagy sem, egyelőre nem tudtuk megállapítani. Sőtér Ferenc már korábban is tett pénz- és ingatlanadományt a gyöngyösi Szent Bertalan plébániatemplom javára, majd 1670-ben terjedelmes környékbeli birtokai egyharmad részét a gyöngyösi ferencesekre testálta. Kikötötte azonban, hogy hagyományozása csak felesége, Bakos Erzsébet halála után lép hatályba, illetve ha a szóban forgó birtokokat időközben visszaváltanák tőlük, felesége 100 forinttal köteles kárpótolni a szerzeteseket.37 8 I. Rákóczi György fejedelem özvegye, Lorántffy Zsuzsánna 1659-ban Fajzat (Heves m.) pusztáját engedte át a gyöngyösi református egyházközségnek ispotályalapítás céljaira.37 9 (Gyakorta kaptak a hódoltsági egyházközségek és egyházi testületek kisebb haszonvételi forrásokat is. A gyöngyösi földesurak és polgárok már az előző században is több ízben hagyományoztak a gyöngyösi református egyházra egy-egy malmot vagy házhelyet,38 0 s a végrendelkező gyöngyösi reformátusok a 17. században is gyakorta megemlékeztek egyházukról egy-egy kisebb-nagyobb ingatlanadomány erejéig.381 1667-ben a gyöngyösi katolikusok kapták meg plébánialak építésére I. Rákóczi Ferencnek a Pecel malommal szembeni telkét.38 2 Tóásó Nagy Jakab gyöngyösi lakos valamikor 1670 körül a nagyrédei szentegyházra hagyta ottani szőlejét,38 3 az ugyancsak gyöngyösi Pethes János nemes pedig 1673 előtt a gyöngyösi jezsuitákra egyik szántóföldjét, amelyet azonban fia — jóllehet már becsüjét is letették és több ízben megintették miatta — semmiképpen sem akart nekik átengedni.38 4 A szegedi katolikusok úgyszintén malmok, rétek, szőlők és mezei kertek testálásával segítették az ottani ferencesek áldozatos munkáját.)38 5 Rövidítések jegyzéke BKmL = Bács-Kiskun megye Levéltára /Kecskemét/ HmL = Heves megyei Levéltár /Eger/ M KA — Magyar /Pozsonyi/ Kamara Archívuma OL = Magyar Országos Levéltár /Budapest/ PmL = Pest megyei Levéltár /Budapest/ RGy = Ráday Gyűjtemény /Budapest/
