Századok – 1992
Tanulmányok - Szakály Ferenc: A magyar nemesség a török hódoltságban V–VI/562
a magyar nemesség a török hódoltságban 569 kémkedett a szenyérieknek], kinek halála mind az ide való darab feldnek nagy kárára lett. Nem tudom honnét indíttatván, ha az úr [Zrínyi Miklós kapitány] hagyásából-e avagy magoktól gondolván, negyvenöt darabantokat reá választának, házán őt magát megfogák, megkénzották, marhájában, pénzében sákmánt tettenek, úgy mongyák ám, hogy hatezer forintját kész pénzt, három aran tánért, két darab ezüstet hoztak el, s nélkül minden drága ruháit, ó magának az kénzás után kapuja előtt fejét vették, házát megégették." A zsákmányéhes szigeti gyalogokat az sem riasztotta vissza, hogy Böjthe jó hódoltságon kívüli kapcsolatokkal rendelkezett: fia a zágrábi püspök szervitora — alkalmasint katonája —, öccse, a később híressé vált protestáns lelkész, Böjthe István deák ez idő tájt a Bánffyak prédikátora volt.59 „Mely embernek, ha nüván való bínét értették volna — kommentálta az esetet Orosztonyi —, illett volna fogván felvinni az ország közibe, s ott kellett volna meghintetni törvény szerént."60 Miközben tehát elvben a hódoltsági nemes is az „una eademque nobüitas" teljes jogú tagjának számított, a valóságban a megszállt területre nehezedő külső nyomás, valamint az, hogy a török nem akceptálta kiváltságait, a jobbágyi vagy paraszt-polgári státusz felé szorította. így aztán nem csoda, hogy az amúgy is kisszámú, gazdasági erejét tekintve meglehetősen gyenge hódoltsági nemesség nem formálódott sajátos státuszú, karakteres törekvésekkel rendelkező társadalmi elemmé. Mivel az a szervező erő, amely tagjaiban esetleg felgyülemlett, a helyi magisztrátusok működését táplálta, jelenlétüknek témánk szempontjából inkább csak távlati jelentősége van. A hódoltsági nemesség számának növekedése a 17. században. Szemben az előző századdal, amikor a megszállt területen a legnagyobb erőfeszítések árán is csak néhány, életvitelében a befogadó paraszttársadalomhoz idomult nemest sikerült felkutatnunk, a 17. században végig a hódoltsági nemesség számának és közéleti aktivitásának folyamatos növekedését tapasztalhatjuk. Mutatóban lássunk először néhány — önmagában is beszédes — számadatot! Pest-Pilis-Solt megye nemességének száma — az őket regisztráló vármegyei összeírások tükrében — 1653 és 1681 között így alakul,t:6 1 Járás/falu 1635 1647 1668 1681 Pilisi járás Ráckevi 16 ? 7 ? Toida _ 1 _ ? Tótfalu --1 ? Összesen 16 ? 8 ? Váci járás Fót _ _ 1 ? Vác 5 4 3 ? Összesen 5 4 4 ? Kecskeméti járás Alsónémedi --3 Cegléd 3 _ 1 1 Jánoshida --1 1
