Századok – 1992
Tanulmányok - Székely György: A polgári rend előzményeihez: a városi elit a 12–13. századi Európában V–VI/517
542 székely györgy amely az említett vízikereskedők pecsétjén látható (Sigillum Mercatorum Aque Parisivs), amit 1200 körül kezdhettek alkalmazni. Csak közvetett és labilis önkormányzatot jelentett Párizs számára az, hogy a kései 1100-as években a vízi kereskedők (Marchands de Г Eau) társasága megszerezte vagy legalább kezelte a királyi prévőt-i hivatal gyakorlását. Az 1261-70 évek során működő prévöt-i intézmény miatt a királyság tartott attól, hogy az öt párizsi városi és külvárosi joghatósági térség egységes várossá válik a vízikereskedők alatt. A patrícius kereskedők ellen 1250 óta iparosok és más kereskedők berzenkedtek. Ezek kedvére téve és a szegények elnyomása elleni fellépés formájában IX. Lajos elvette a párizsi prévőt-ságot a Marchands de l'Eau-tól és, királyi tisztre bízta. A párizsi önkormányzat ilyenféle gátolása később rossz vért szült, amit a vízikereskedők használhattak ki. Az ehhez a körhöz tartozó polgárok lehettek a leggazdagabbak. Nem véletlen, hogy 1292-ben a párizsi adófizetők közt az élen két olasz után Pierre Marcel áll s őt is egy olasz követi. A legnagyobb adóalappal feltűnő francia polgár kétségkívül felmenője volt a 14. századi rendi mozgalmak polgári vezetőjének, Étienne Marcelnak. De a velük kapcsolatban álló másik város is úttörő lett a rendi jellegű mozgalmak hajnalán. Amikor Szép Fülöp 1292-ben adót vetett ki az eladásokra, ezt törvénytelen adónak (maltote) tekintették és sokan ellenálltak, Rouenben zendülést is váltott ki. Ez bírta rá Szép Fülöpöt, hogy 1297 óta, méginkább 1302/04 közt megbízottakat küldjön ki a közösségekkel, az előkelők gyűléseivel, a városok polgáraival való megbeszélésekre. Ez túl bonyolultnak és szerteágazónak bizonyult és nem volt elkerülhető az érdekeltek egyszerre összehívása. A bárók és főpapok, valamint a városi képviselők találkozása pedig létrehozta az általános rendi gyűlést (Etats généraux). Már az 1302. és az 1308. évi ilyen gyűlések megfelelnek a rendi alapelvnek, ti. a két előkelőbb rend tagjainak a kommuniák képviselőivel való összekapcsolódása megtörtént. Ha ezek még nem is közvetlenül tűztek ki pénzügyi napirendet. Az uralom pénzügyi nehézségei váltották ki ezeket a gyűléseket.13 A kontinens fogalmait nem lehet minden további nélkül alkalmazni az angol városi életre, annak társadalmi jelenségeire. A társadalmukban mindig élénk szerepet játszott gazdasági, vagyoni tényező magyarázza, hogy a szakirodalomban elő-előjön a pénz hatalmát képviselő társadalmi képlet (plutocracy). De a Csatornától keletre alkalmazott általános fogalom is előfordul, a városi elit (urban elit). Az már az európai várostörténeti irodalom hatása, hogy az angol szakirodalomba is bejutott a patriciátus fogalma, mint lezárt, magát megörökítő elit, de ilyen fogalmat a középkorban nem használtak. Egyébként is az angol középkori városokban nagyon csekély a bizonyító anyag ilyen családi kötelékekre. A szakirodalom alkalmz időnkint olyan fogalmakat is, egymással szembeállított városkormányzási típusként, mint oligarchia és demokrácia. Ha vezető városi hivatalok betöltésének módjára szorítjuk is ezt, akkor is félrevezető. Az említett két fogalmat a középkorban ritkán alkalmazták, akkor is tudósok kölcsönözték Arisztotelésztől saját koruk városi uralmára. De a városi élet közhasználatában nem jutottak szerephez. Egy angol város sem volt annyira független, hogy hatalmi játékokat provokálhasson, mint Itália városai. A kis angol városok polgárságán belül sem voltak olyan egyenlőtlenségek, ami ilyen kormányzati típusok közti küzdelmet előidézhetett volna, amint Itáliában. Ha voltak is konfliktusok az angol városvezetéssel kapcsolat-