Századok – 1992
Tanulmányok - Binder Pál: A „Siebenbürgen” fogalom jelentésváltozatai. A „comitatus Cibiniensis”-től Erdély német nevéig III–IV/355
a „siebenbürgen" fogalom jelentés változatai 371 lozs megye esetében Kolozs(akna) fontosságát már a 13. században túlszárnyalta az ispáni várból várossá kifejlődő Kolozsvár. Szeben szempontjából a legközelebbi analógia Torda esete: Tordavára (a későbbi aranyosszéki Várfalva) ott épült, ahol az Aranyos vize kilép a havasok közül. A várnak eredeti hivatása nyilván az Aranyos vizének is nevet adó aranyban gazdag bányavidék lezárása volt. Tordavárával azonos nevet viselt a sóaknával rendelkező Torda, ami hamarosan az egész vármegye központja lett, különösen azóta, mióta Várfalva vidékére kézdi székelyek telepedtek. Ezen párhuzamokból nyilvánvaló, hogy a 12-13. századi szebeni ispánság területén is három névadó központ tételezhető fel: Szeben vára (a későbbi Salgó), Vizakna (Salisfodio, Salzburg) s egy a vöröstoronyi út torkában fekvő szász faluból kifejlődő város: Szeben (Hermannstadt). 17. Az Árpád-kori Szebeni ispánság (Comitatus Cibiniensis) а/ A 12. században Szeben vidékén gyér szláv lakosság élhetett s ezektől származik a Cibin, illetve Szeben neve, mely somot jelent. A Cibin vagy Szeben vizébe ömlő Hortobágy pataka (Härtibaciu, Harbach) szász neve, a Harreboch szintén a somtól (Hartriegelbach) származik, akárcsak Hortobágyfalva román neve: Cornatel145 . Az eredeti Szeben megye (a későbbi Altland) tehát a somról elnevezett Szeben, illetve Harbach medencéjében feküdt. A déli havasok fele való határvédelmet a Sebes-vidéki székelyek és a Vöröstorony szorosát őrző Talmács törzsbeli besenyők látták el. Ь/ A II. Géza alatt betelepült szászok (priores Flandrenses) 1150 körül a Szeben vagy Cibin medencéjében és a Hortobágy (Harbach) domvidékét szállták meg. A szebeni medencében több megalakuló falu a telepítő gerébtői kapta nevét, így keletkezett villa Hermani (Szeben), villa Humperti (Hammersdorf vagy Szenterzsér bet), villa Nepponis (Neppendorf vagy Kistorony) és Insula Christiana (Grossau vagy Kereszténysziget). Az eredeti szebeni ispánság nyugati peremét alkotó erdős vidéken, ott, ahol a Cibin patak kilép a havasokból, s ahol a régi sószállító és hadiút kilép a Maros vízgyűjtő medencéjébe, felépül a megyének nevet adó Szebenvára (Cibinburg - Möns Civini). Amíg az ide települő szászoknak már II. Géza kiváltságokat ad, Szeben vára s uradalma a szebeni ispánok fennhatósága alatt maradt. A szebeni ispánság területére letelepedett németek lelki gondozására III. Béla 1190 körül megalapítja a Szent László nevét viselő prépostságot146 . Mivel a prépostság , a Hermansdorfnak nevezett szász faluban építette fel egyházát, a mai Szeben hamarosan elsőbbséget szerez a vízaknai bányateleppel és a kizárólag katonai 1 feladatokat ellátó Szeben várával szemben. с/ A 12. század végén és a 13. század elején a szászság kelet felé megszállja a későbbi Kozd (Kőhalom) és Magaré esperességek területét, nyugat felé pedig áthaladva a Szeben vári erdőségen (=Land vor dem Wald) számos román stílusú templommal rendelkező falut alapít a későbbi Szerdahely, Szászsebes és Szászváros székek területén. Ezeket a későbbi kirajzásokat a korabeli oklevelek Alii Flandrenses néven különböztették meg a Priores Flandrenses telepeitől. Az újabb szász falvak egyházilag már az erdélyi püspökség fennhatósága alá tartoztak147 .
