Századok – 1992
Közlemények - Csöppus István: Komáromi norma – egy szociálpolitikai kísérlet II/259
282 csóppüs istván 70 OL. FM. 1939. 62-74.056. Zemplén vánnegye vezetőségének beadványa a földművelésügyi miniszterhez, 1938. június 22. 71 OL FM. 1939. 62-74.056. Hódmezővásárhely polgármesterének átirata a földművelésügyi minisztériumhoz, 1938. február 27. 72 Uo. 73 Uo. 74 Uo. 75 OL. FM. 1939. 62-74.056. Hódmezővásárhely Gazdasági Egyesületének beadványa a földművelésügyi minisztériumnak, 1938. július 5. 76 Uo. 77 Uo. 78 Uo. 79 OL. FM. 1939.62-74.056. Fejérmegyei Gazdák Nemzeti Szövetsége részéről 1938-ban kidolgozott családi bérkiegészítési javaslat 80 OLFM. 1939. 62-74.056. Komárom-Esztergom k.e.e. vármegye 1938. december 19. beadványa a földművelésügyi miniszterhez. 81 OLFM. 1939. 62-74.056. Szabolcs vármegye közigazgatási bizottságának beadványa a földművelésügyi minisztériumhoz, 1939. január 18. 82 OL FM. 62-74.056. Békés vánnegye törvényhatósági bizottságának átirata a földművelésügyi minisztériumhoz, 1939. február 25. 83 OLFM. 1939. 62-74.056. Szeged thj. város vezetőségének 1939. február 15-i Sopron vármegye alispánjának 1939. július 6-i átirata a földművelésügyi minisztériumhoz. 84 OL FM. 1939. 62-74.056. Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye beadványa a földművelésügyi minisztériumhoz, 1939 március 20. 85 OLFM. 62-74.056. Fejér vármegye átirata a földművelésügyi minisztériumhoz, 1939. április 5. A vármegye vezetősége kérte a minisztériumot, hogy a megyében a munkabérek alsó határát rögzítse, úgyszintén intézkedjen a mezőgazdasági termények árának tartásáról is. Egyben tájékoztatásul megemlítette, hogy Komárom-Esztergom k.e.e. vármegye 1937. december 19-i ideiglenes jellegű javaslatában szereplő legalacsonyabb munkabért a megye területén a munkaadók dolgozóinak megadják, sőt egyes helyeken a bérek magasabbak is. 86 OL Miniszterelnökség Társadalompolitikai Osztály K-29. 1938. 3.cs. Somogy vánnegye szociális tanácsadójának, 1939. május 10. jelentése. 87 OL FM. 1939. 62-74.056. Somogysárd község plébánosának, Schoderbeck László 1939. március 23-án a földművelésügyi miniszterhez inzézett levelében 130 cseléd panaszát tolmácsolta. Egyes „bérgazdaságok — írta — csak azon családoknak hajlandók családi pótlékot adni, amely családban legalább négy gyermek van". A minisztérium válaszában közölte, hogy a mezőgazdasági munkavállalók családi pótlékának törvényes rendezése még nem történt meg. „TUdomásunk van róla — olvasható a minisztérium válaszában —, hogy egyes gazdaságok a komáromi normának megfelelően, helyenként eltérő családi pótlékot folyósítanak a nagycsaládú mezőgazdasági munkavállalóik részére. Ezt azonban saját elhatározásból, törvénnyes kötelezettség nélkül teszik." 88 Szeibert János: i.m. 379-411. 89 Szeibert János: i.m. 399. 90 OL Miniszterlenökség Társadalompolitikai Osztály K-29. 3.cs. „A gyermekcukor" című aláírás nélküli feljegyzés. 91 Uo. 92 Uo.„Időszerű szociálpolitikai tennivalók" című aláírás nélküli feljegyzés. 93 OMK. 1940. évi jelentés. Budapest 1941. 196. 94 OL.FM. 1940. 62-121.608. Baranya vánnegye alispánjának 1939. szeptember 25-i közgyűlés határozatának előterjesztése a földművelésügyi miniszterhez. - A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara is foglalkozott a kérdéssel az 1939. október 31-i, földművelésügyi miniszterhez küldött felterjesztésében megállapította, hogy a Kamara területén számos uradalom és gazdaság családi segély formájában gondoskodik a nagycsaládú alkalmazottainak egy részéről. Ezért csak az éves mezőgazdasági munkavállalók családi bérének megoldását javasolja, oly képpen, hogy a pótlékot a 14 éven aluli gyermekek kapnák. Számításuk szerint a munkaadók minden gazdasági cseléd után 10,40 P-t fizetnének. A befolyt összeget elosztanák az igényjogosult gyermekek számával és a pénzt a községi elöljáróság negyedévenként utalná ki. -A Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara felterjesztésében —1940. február 14. — az anyagi eszközök előteremtése
