Századok – 1992
Közlemények - Csöppus István: Komáromi norma – egy szociálpolitikai kísérlet II/259
komáromi norma 275 Arad és Torontál k.e.e. vármegye vezetősége — miközben egytértését fejezte ki a véghatározatban javasoltakkal — rámutatott arra, hogy „hogy a munkáscsaládok nyomorának jelentős oka éppen a nemzeti szempontból végtelenül fontos szaporaságban rejlik, amiért is elsőrendű követelmény, hogy a mezőgazdasági munkásság keresete több gyermek esetén bizonyos kiegészítéshez jusson".8 4 Fejér vármegye törvényhatósága a családi pótlék fizetésének legcélravezetőbb útját az országos bérkiegyenlítő alap létrehozásában látta. Ha a családi pótlék fizetése,,... a munkaadó kötelességévé tétetnék, esetleg éppen azon nem kívánatos állapot idéztetne elő, hogy a szociális érzékkel nem rendelkező munkaadók nem alkalmaznának többgyermekes mezőgazdasági munkásokat és szegődményeseket".8 5 Külön kell szólnunk arról, hogy a sokgyermekes mezőgazdasági munkavállalókat Somogy vármegye egyes munkaadói a komáromi normától függetlenül és eltérő módon támogatták. A családi pótlék fizetésének egyik formája volt, hogy a földbirtokos minden cseléd és általában egy gazdasági évre szerződött munkavállalója után szeptember 10-ig 10 pengőt fizetett a megyei családi bérkiegyenlítő alapba. Az igényjogosultság feltétele volt, hogy a munkavállalónak a gazdasági év április 1-én háromnál több gyermeke legyen életben. A törvényesen született gyermekkel azonos elbírálás alá esett a házasságon kívül világra jött, vagy törvényesített, vagy kormányhatósági megerősítéssel örökbe fogadott, továbbá a mostoha gyermekek, valamint a teljesen árva unokák. így egy-egy jogosult gyermek után a szülő (gyám) évente kv. 15-20 pengő családi pótlékot kapott.8 6 Voltak viszont a vármegyében olyan gazdaságok, amelyek mezőgazdasági dolgozóknak minden gyermeke után havi 5 P segélyt fizettek, mások viszont csak négy gyermekes mezőgazdasági munkáscsaládot részesített anyagi támogatásban. Részükre a negyedik és az ötödik gyermek után negyedévenként 25 kg kétszerest (búza és rozs) adtak. A három gyermekkel rendelkezők pedig semmiféle juttatásban nem részesültek.8 7 Vizsgáljuk meg országos viszonylatban mekkora népességet érintett, illetve milyen költségkihatással járt volna a mezőgazdasági munkavállalók minden gyermeke 13 éves korig családi pótlékban részesül. 5.táblázat Mezőgazdasági munkavállalók és gyermekeik számának alakulása Megnevezés férfi 1 nő 7 éven aluli 7-14 év közötti Megnevezés kereső férfi nő férfi nő Megnevezés kereső férfi nő kereső eltartott kereső eltartott Gazdasági cseléd 212.455 3.441 66.934 64.968 7.500 45.561 367 46.441 Gazdasági munkás 424.587 129.762 118.318 118.458 13.530 67.889 8.188 76.211 Kertészeti munkás 9.337 1.224 1.921 1.802 295 1.347 42 1.608 Összesen 646.379 134.427 187.173' 185.228 21.325 114.997 8.597 124.230 Összesen 780.806 641.550 Forrás: Magyar Statisztikai Közlemények 96. kötet 2.
