Századok – 1992
Közlemények - Csöppus István: Komáromi norma – egy szociálpolitikai kísérlet II/259
268 csóppüs istván valláserkölcsi és nemzeti alapon álló családalapítással és nagyobb számú gyermekek világrahozatalával, gondozásával, eltartásával és nevelésével áldozatkész hívei és támogatói annak az országépítő munkának, amely a magyarság megerősödését és felvirágoztatását célozza".4 5 A beadvány a továbbiakban felhívta a figyelmet arra, hogy mivel a mezőgazdasági munkavállalók az ország lakosságának magas százalékarányát teszik ki, ezért szociális helyzetük javítása érdekében mielőbb intézkedni kell. ,A rendelkezés módjára és mérvére nézve — írta a vármegye vezetősége — konkrét javaslatot tenni csak annyiben tudunk, hogy a 12 éven aluli harmadik gyermektől kezdődóleg részesüljenek nevezettek anyagi támogatásban, a legcélszerűbbnek tartanánk a többgyermekes cselédek, szegődményesek, időszaki munkások és napszámosok érdekében mezőgazdasági bérkiegyenlítő alap létesítését, amelybe elsősorban az idegen munkaerőket alkalmazó birtokosok és bérlők fizetnek a birtok nagysága és kataszteri tisztajövedelme, illetve bérösszege után, másodsorban az állam és az önkormányzati testületek, harmadsorban más termelő rétegek." A hozzájárulásra kötelezett „gazdaságok alsó határának megvonásánál lehetőség szerint kiemelendők azon egy idegen erőt (szegődményest) alkalmazó kisebb gazdaságok, amelyek erre a hozzájárulás terhe alóli mentesítésre rászorulnak".4 6 Komárom-Esztergom k.e.e. vármegye vezetőségének elképzelése szerint az így létrehozott bérkiegyenlítő alapból fizetnék a családi pótlékot. Addig azonban, amíg a mezőgazdasági munkások bérét és családipótlék kérdését törvényesen nem rendezik, a vármegye törvényhatósági bizottsága javaslatot tett a minimális munkabérre, a többgyermekesek családi pótlékára, valamint: a munkavállaló minden gyermek után havonta 1 kg cukrot kapjon kincstári haszonrészesedéstől mentes kedvezményes áron.47 A vármegye vezetősége szerint a legkisebb kommenció évente egy teljes munkabírású családos mezőgazdasági csalédnél a következő lenne: 6 mázsa búza és ugyanannyi rozs, 4 mázsa árpa, 1200 négyszögöl tengeriföld szántva, 1200 négyszögöl konyhakert, 20 kg só, 4 köbméter tűzifa, 40 P készpénz, valamint napi egy liter édestej, amelyet természetben kell kiadni és csak munkavállalói kívánságra váltható meg pénzre. A nőtlen, teljes munkabírású cseléd jövedelme ettől csak abban tér el, hogy tűzifa és konyhakert használata nem jár, a tej és sójárandóság pedig fele a családos cselédnek. A legénybér megfelelő hányadát kapnák a háromnegyed és félbéres cselédek.4 8 Az említett járandóságon felül a többgyermekes cselédek családi pótlékként a harmadik és negyedik gyermek után 12 éves korig naponta fél liter, az ötödik gyermektől pedig negyed liter édestejet kapnának. Ezt még kiegészítené az 1 mázsa rozs, amelyet harmadik gyermektől kezdve évente és fejenként utalna ki a gazdaság. A napszámosok és a szakmányosok pedig a harmadik gyermektől kezdve személyenként 12 éves korig a napszámbér összegének 5%-át, a részes kereset esetén pedig a természetbeni járandóság 5%-át kapnák.4 9 A javasolt természetbeni munkabért és családi pótlékot egy kifejezéssel komáromi normának nevezték. A Komárom-Esztergom k.e.e. vármegye alispánja a végleges és részletes indítvány megtétele érdekében összeírást végeztetett a megyében, amely kiterjedt a mezőgazdasági munkavállalók természetbeni és pénzbeni jövedelmének, valamint a háromnál több gyermekkel rendelkező családok számának megállapítására. Az adatgyűjtés eredményét az alispán felterjesztette a földművelésügyi miniszterhez azzal a
