Századok – 1992
Közlemények - Szabó A. Ferenc: Népesedés; telepítés a századfordulón. Beksics Gusztáv nézetei II/227
népesedés és telepítés a századfordulón 237 3. Beksics Gusztáv nézetei a magyarság demográfiai bázisának telepítési politika segítségével tőrténő megerősítéséről Beksics Gusztáv műfaja is inkább a politikai publicisztika körébe sorolható, mégis összehasonlíthatatlanul színvonalasabb munkákat írt, mint a szélsőséges imperialisa irány képviselői. Munkássága nagy hatással volt kortársaira, a baloldali progresszió körében is figyeltek rá, Jászi Oszkár elismerőleg nyilatkozott róla.1 7 A marxista történettudomány is viszonylag korán felfigyelt személyére. L. Nagy Zsuzsa tanulmányában azt állapította meg, hogy koncepciójában két út lehetősége rejlettrl. a polgári irányú liberális eszközöket alkalmazó fejlődés, és 2. a birodalmi álomba torkolló sovinizmus útja. A két irányzat eleve keveredett nála — írta — és az első lassan a második kiszolgálója lett, mert nem tudott szakítani a magyar uralkodó osztály érdekeivel. Igaz, a szerző megjegyezte, hogy az utókor kifelejtette programjából a nagybirtokrendszerrel kapcsolatos álláspontját, s csak mint a faji expanzió hirdetőjére emlékezett.18 Beksics Gusztávot nem lehet elmarasztalni azért, mert nem tudott szakítani az uralkodó osztály érdekeivel, hiszen maga is részeseként, az uralkodó osztály egy csoportjának, a középső rétegnek, az intellektuelleknek az érdekét fogalmazta meg. Nem állt sem a neokonzervatív, sem az imperialista oldalra, hanem a nemzeti radikalizmus egyik előfutára volt hazánkban. Szabó Dezső, Bajcsy-Zsilinszky Endre és a két világháború közötti népi mozgalom eszméinek csírái sorra megtalálhatók könyveiben. Kifejezte annak a csak lassan izmosodó nemzeti középosztálynak az érdekeit, értékeit, amely szemben állt a nagybirtokrendszerre támaszkodó agrárkonzervatívizmussal, függetlenségi érzelmű volt és egyre inkább faji húrokat pengetett, szembekerülvén a középosztály nem-magyar eredetű rétegeinek konkurenciájával. Mivel a liberalizmust többé-kevésbé egész életútján eszményének vallotta, eszmerendszere nem jelentett drasztikus támadást sem a nemzetiségek, sem a jelzett körök ellen. Ezért lehetett — bizonyos mértékig — kompetens a demokráciát hirdető polgári radikális körökben is. Liberalizmusát a feudális maadványokkal kapcsolatos javaslataiban is megőrizte. Nevezetes ötlete arra vonatkozóan, hogy a magyar nagybirtokokat „cseréljék ki" a határmenti erdőbirtokokra, s úgy parcellázzák az ország mezőgazdaságilag legértékesebb részeit a földtelenek számára, eleve liberális, mert természetesnek tartja a teljes értékű kártalanítást. A mai olvasó emellett, mintha iróniát, gúnyt is kiolvasna ebből a javaslatból, annyira abszurd az ötlet. Mintha benne lenne a plebejus sorból felemelkedett közíró mágnásokat fricskázó indulata is a javaslatban.: Ha valóban annyira szíveteken viselitek a magyarság érdekeit, akkor még ezt is megteszitek. Tfekintsük át Beksics Gusztáv munkásságát, szem előtt tartva a magyarság népesedésével kapcsolatos nézeteit és javaslatait. A termékeny szerző a magyar nemzet expanziójának szükségességét először ,A román kérdés..." című könyvében fejtette ki.1 9 A munka, amelyet magyar nyelvű kiadása mellett egyidejűleg franciául is megjelentetett, vitairatnak készült a román nemzeti mozgalom követelései ellen. Történelmi, közjogi és kulturális érvei a korabeli magyar liberalizmus teljes fegyvertárát fevonultatták, és minden román igény elutasítását célozták. A könyv harmadik ré-
