Századok – 1992
Tanulmányok - Gyarmati György: Modernizációs szükséglet és hatalmi érdek konfliktusa. Az igazgatásszervezet átalakítása Magyarországon. 1945–1950 II/202
218 gyarmati györgy A kommunisták azonban továbbra is tartózkodtak attól, hogy akárcsak a tárgyalás kiinduló alapjaként respektálják az SZDP „irányelveit", így leginkább a két „testvérpárt" között éleződött a polémia. A bizottsági üléseken keletkezett ellentéteket a szociáldemokraták — kiegészítve a Belügyminisztérium rájuk nézve sérelmes további intézkedéseivel — a sajtóban is nyilvánosságra hozták. A „nagyhatalmú minisztérium" visszaéléseit pellengérre állító írások név nélkül ugyan, de egyértelműen Rajk belügyminiszteri ténykedését támadták.3 5 A pártközi értekezlet légkörének, ily módon már a nyilvánosság által is érzékelhető, egyértelmű megromlását követően a kommunista párt képviselői úgy ítélték meg, hogy „a pártközi tárgyalások csődbe jutottak, s ilyen formában semmiféle előrejutást, vagy eredményt elérni nem fogunk". A tárgyalásokról készült jelentésükben a kommunsita szakértők a további teendőkre vonatkozóan az alábbi alternatív javaslatot terjesztették elő: ,A tárgyalások ilyen módon való folytatása azt a veszélyt rejti magában, hogy előrejutás helyett elmérgesítjük a kérdéseket, és a Rajk elvtárs által megjelölt taktikát (feltűnés nélkül, apródonként keresztülvinni célkitűzéseinket), meghiúsítjuk. Fentiek alapján a közigazgatási reform pártközi tárgyalásainak továbbfolytatása terén gyökeres változást kell eszközölni. Megítélésünk szerint három megoldás lehetséges.: a./ Komoly eredményt akarunk elérni ezzel a tárgyalással. Ebben az esetben az eddigi felületes módszeren változtatnunk kell, és Vida Elvtársat vagy mást úgy ráállítani a reformkérdésekre, hogy megfelelő ideje legyen a tárgyalások vezetésére. b./ A tárgyalásokkal nem akarunk reális eredmények elérni, hanem a látszat és esetleges (de kétséges) figyelemelterelés céljából folytatjuk tovább. Ebben az esetben is ki kell dolgozni egy olyan javaslatot, amelyik a tárgyalások rendszeres folytatása mellett eltereli a figyelmet a lényeges kérdésekről. Ebben az esetben is az egész előkészítés és vezetés komoly munkát igényel, nehogy szándékunk lelepleződjék. c./Az elmondottak alapján a tárgyalásokat abbahagyjuk. Ebben az esetben el kell dönteni, hogy határozott intézkedéssel a Belügyminisztérium befejezi a pártközi tárgyalásokat, vagy a mi passzív magatartásunkkal engedjük kimúlni az egészet. Utasítást kérünk arra vonatkozóan, hogy fentiek alapján milyen magatartást tanúsítsunk."3 6 Miután a jelentés 1947 június elején, Nagy Ferenc miniszterelnök lemondását és külföldön maradását követő napokban született, a kért utasítás úgy szólt, hogy fel kell függeszteni a tárgyalásokat a hamarosan megrendezendő nemzetgyűlési választások megtartásáig.3 7 A közigazgatás reformjának pártközi egyeztetéssel történő kidolgozását nem csupán a választások megtartásáig függesztették fel. Koalíciós keretekben erre már egyáltalán nem tértek vissza. A kommunista párt nem igazgatásszervezeti szakkérdésekben mutatkozó véleménykülönbség miatt utasította el bármely másik párt javaslatát akárcsak kiindulási, tárgyalási alapként is. Hatalmi felfogása különbözött olyan karakterisztikusan a többi párttól, hogy az ennek megfelelő igazgatási intézményrendszer kiépítésénél nem kívánt a koalíció szabta korlátok között kompromisszumos megoldásokkal operálni, illetve saját elképzeléseit a többi párt elé tárni.
