Századok – 1992
Tanulmányok - Frisnyák Zsuzsa: Az „Erdély-üzlet” működése Magyarországon. Az Erdélyi Szépmíves Céh II/173
az erdély-üzlet és a szépmíves céh 195 Az irodalmat a mindennapok politikájához igazító irodalompolitika, a magyarság jogos kisebbségi sérelmeit emlegető és ezt kihasználó terjesztés teremtette meg a Szépmíves Céh magyarországi előfizetői táborát. Mesterségesen létrejött előfizetői tábor volt ez, amelyet nem az irodalom szeretete tartott össze. A nemzetmentő és nemzetnevelő igénnyel készülő helikoni irodalom deklarált céljainak nem tudott megfelelni. Sikeresen ellenállt a keményebb társadalombírálatot igénylő törekvéseknek, a magyar-román-szász közeledést sürgető politika csődöt mondott. így történt, hogy az erdélyi magyarságnak író nemzetiségi könyvkiadó olvasóit Magyarországról kapta. „ A nagy magyar tömegek és az egész erdélyi magyarság, amire írók és politikusok oly szívesen hivatkoznak, saját önálló szellemi életét többnyire hírből sem ismeri. Az irodalom nemzetmentő szerepe tehát távolról sem olyan, mint ahogy azt egyesek képzelik és beállítani próbálják.3 6 JEGYZETEK 1 1985-ben megvédett egyetemi doktori dolgozat rövidített változata 2 Erdélyi Figyelő, 1937. 7,sz. 7.p. 3 A pártoló tagok számának alakulása: 1924: 130 fő, 1926: 320 fő, 1927: 344 fő, 1928: 606 fő, 1931: 480 fő, 1935: 225 fő, 1937: 190fő, 1938: 188 fő, 1940: 200 fő, 1941: 198 fő. 4 A helikoni írók névsorát közli Marosi Ildikó: A Helikon és az Erdélyi Szépmfves Céh levelesládája (1924-1944) I—II. Bukarest, Kriterion; 1980. 301. oldalán. Néhányan közülük: Bánffy Miklós, Berde Mária, Dsida Jenő, Hunyady Sándor, Kádár Imre, Kós Károly, Kuncz Aladár, Markovits Rodion, Szemlér Ferenc, Tamási Áron. 5 Vö. Pomogáts Béla: A transzilvanizmus. Az Erdélyi Helikon ideológiája. Bp. 1983. Akadémia, 206 . 6 Mályusz Elemér: Történelmi regények történelem nélkül. Magyar Szemle, 1930. márc. 256. 7 Mályusz i.m. 261. 8 Jan с só Elemér: Az erdélyi magyarság irodalmi élete 1918-tól napjainkig. Nyugat, 1935. 4.sz. 291.sz. 9 Emlékfüzet a Debeceni Székely Társaság... Debrecen, 1934. 31. 10 Bethlen Istvánnak a Debreceni Székely Társaság díszbeszédjén elmondott beszédéből. Pesti Napló, 1934. jun. 5. 8.. 11 Ravasz László: Bethlen István erdélyisége. Magyar Szemle, 1934. okt 107. 12 Forrai Zoltán: A belügyminiszter felesége. Pesti Futár, 1937. lO.sz. 12-14. 13 Berde Mária: Utóhang a „Földinduláshoz". Magyar Szemle, 1931. dec. 360-367.p. Ravasz László cikke (Magyar Szemle, 1931. aug. 377-379.) után Berde levélben kérte Szekfű Gyulát, hogy nyilvánosan válaszolhasson a cikkre. „Ha vannak kényes irányai az erdélyi és a magyarországi mentalitásnak, úgy éppen szükséges, hogy minden eltérő állomásnál legalább próbáljuk külön utainkat megérteni és megértetni" OSZK. Kézirattár, Berde M. levele Szekfű Gyulához. 14 OL. Z 1345.22.cs.14.t. Ügynöki meghatalmazás dr. Hajós Antal és Lantos Kálmán részére, 1933. nov.7. 15 Benedek Marcell Naplómat olvasom. Bp. Szépirod. К 1965. 511. és 516. 16 Ligeti Emó körlevele, 1938. dec. 15. Közli Marosi i.m. Il.k. 212-215. 17 A Révai könyvkiadónál az ügynökök általi terjesztés nagy hagyományokra tekintett vissza, már a 100 kötetes Jókai díszkiadást is így árusították. A cég az ügynököket munkába állásuk előtt több hetes oktatásban részesítette. Vö. Bizalmas Értesítés, OSZK Kézirattár, 5/51. 18 OL. Z 1345. 22. cs. 14.t Forgalmi jutalék-elszámolások könyvügynökökkel. 19 Ligeti Emó: Súly alatt a pálma. Kolozsvár, 1942. 132. 20 A tizenkettedik helikoni találkozó jegyzőkönyve, 1937. szepL 10-12. Közli Marosi i.m. Il.k. 192. 21 Az ajándékozás szokásait, ill. Lantos személyiségét a következő eset is illusztrálja. Balogh József, a Magyar Szemle Társaság volt főtitkára, a Nouvelle Revue de Hongrie főszerkesztője, levelet írt Lantos-
