Századok – 1992

Tanulmányok - Frisnyák Zsuzsa: Az „Erdély-üzlet” működése Magyarországon. Az Erdélyi Szépmíves Céh II/173

az erdély-üzlet és a szépmíves céh 189 mérnök előfizető. A Szent István városban található telefonos előfizetők 42,6%-a ügyvéd és orvos. Összesen 263 mezőgazdasági önálló volt előfizető, köztük legnagyobb számban földbirtokosok. Az előfizető földbirtokosok valamivel több mint felének volt 100 holdnál nagyobb birtoka, ugyanis csak 115-en szerepelnek a csak 100 holdnál nagyobb birtokokat kimutató Gazdacímtárban. A legjobb módú Ambrozy Györgyné tuzséri lakos előfizető neki, 11 falu határában 10 995 hold földje volt. Ez a hatalmas vagyon az előfizető földbirtokosok között kivételes. Megfigyelhető, hogy vannak olyan kisebb-nagyobb körzetek, ahol a földbirtokosok koncentráltabban fizettek elő a könyvekre. Ennek több oka van: az ügynök ügyessége, a helyi közélet, a környék nagytekintélyű személyisége. Pl. különösen sok földbirtokos fizetett elő Tiszaroff, Tiszasüly, Tiszabura körzetében. Brauer Dezsőnek 5 falu határában 1707 holdja volt. Sigray Istvánné tiszaroffi birtokát bérbe adta a helybéli Bárczay Gyula és Bárczay István földbirtokosoknak. Mindannyian ismerték Magyary-Kossa István cs. és kir. kamarást, aki szintén előfizetett. Magyary-Kossa Istvánnak az anyja nagybányai Horthy Jolán volt, akinek ez a rokonság is növelte tekintélyét. A környék földbirtokosai mellett természetesen a tiszaroffi Úri Kaszinóban, Tiszasülyön a Levente Egyesületben, Tiszaburán a református elemiben szintén meg lehetett találni az erdélyi irodalmat. Zemplén megye 24 településén (20%) fizettek elő a helikoni könyvekre. A hegyaljai szőlő- és bortermelő falvak (egykori mezővárosok) területén élők nagyobb számban fizettek elő, mint a Bodrogközben ill, a hegység belsejében élők. Ez nemcsak a nehézkes közlekedésnek köszönhető, hanem annak is, hogy a hegyvidéki apró falvakban sokkal kevesebb értelmiségi élt, a falvak szegényebbek voltak. Az évszázados szőlőkultúra, a nagymúltú települések hagyományai olyan lokálpatrióta értelmiséget nevelt ki magának, amely törődött környezete kultúrájával és igyekezett a kultúraközvetítés feladatának megfelelni. Ilyen ember volt pl. Kántor Mihály cigándi tanító, aki komoly néprajzi, helytörténeti kutatásokat végzett. Maga mellé gyűjtötte azokat az embereket, akik érdeklődtek környezetük értékei iránt. így válik érthetővé, hogy ebben a faluban (4000 lakos) 5 ember is előfizetett az erdélyi könyvekre. A saját magával szemben igényes falusi értelmiségnek létszükséglet volt a tájékozódás. Zemplén megyében összesen 65 falusi értelmiségi járatta a könyveket.: 13 pedagógus, 3 orvos, 3 ügyvéd, 3 gyógyszerész, 7 pap, 2 főszolgabíró, 2 közjegyző stb. Tokajban a főszolgabíró a református lelkész és a főjegyző, Tarcalon a szőlészeti és borászati szakiskola igazgatója. Tolcsván a görögkeleti esperes és a gyógyszerész, Tállyán két kormányfőtanácsos (Szirmay Sándor és Szirmay László földbirtokosok) voltak tagjai az Erdélyi Helikon Magyarországi Barátainak. A szerencsi cukorgyári tisztviselők intézményesen fértek hozzá a helikoni könyekhez, a község vezetői egyénileg is előfizettek. Varrók Lajos MÁV állomásfőnök, mint a Vasúti Olvasókör elnökének, a postafelügyelőnek, a főkönyvelőnek, a járásbírónak jártak az erdélyi könyvek. A sárospataki Benyovszky László ügyvéd a kolozsvári egyetemen tanult. A református gimnázium két előfizető tanára, Orbán István és Bálint József, Erdélyből származtak. Debrecenben a trianoni békeszerződést követően igen sok erdélyi telepedett le. Az Erdéllyel kapcsolatos hírek itt mindig élénk visszhangot keltettek. A város 32