Századok – 1992
Tanulmányok - Frisnyák Zsuzsa: Az „Erdély-üzlet” működése Magyarországon. Az Erdélyi Szépmíves Céh II/173
186 frisnyák zsuzsa irodalmat. Nemcsak előfizetett, hanem nevét gyakran lehetett olvasni a helikoni irodalom magyarországi eseményei kapcsán. A pedagógus előfizetők után az orvosok szerepelnek a legnagyobb számban az erdélyi irodalom előfizetői között. Társadalmi helyzetük következtében kedvelt célpontjai voltak a könyvügynököknek. Az orvosoknak az átlagostól nagyobb érdeklődését az is bizonyítja, hogy a Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karának tanárai nagyobb számban járatták a könyveket, mint a többi kar tanárai. Az ország 292 kórháza közül 6 fizetett elő az erdélyi könyvekre: az angyalföldi Állami Elme- és Ideggyógyintézet, a szikszói Rákóczi Kórház, a nagykállói Ideg- és Elmegyógyintézet, a gyulai és szombathelyi kórházak és az Erzsébet Szanatórium Budakeszin. Tagja volt az Erdélyi Helikon Magyarországi Barátainak Grósz Emil, az 1. sz. Szemklinika vezető igazgatója; Huzella Tivadar nemzetközi hírű orvosprofesszor, a 2. sz. Sebészeti Klinia igazgatója, a székely származású Nyíró Gyula az Elme- és Ideggyógyintézet igazgatója, Ángyán János az Országos Közegészségügyi Tanács tagja. A MONE nagytekintélyű tagjainak és legfelsőbb vezetésének csak kis része járatta a könyveket: Meskó Zoltán ny. orvostábornok, felsőházi tag; Bochkor Ádám a Magyar Katolikus Orvosok Szent Lukács Egyesületének elnöke, Fratrits Jenő kórházi főorvos, a MONE vidéki alelnöke. A két világháború között Magyarországon a közigazgatásban dolgozók presztízse igen magas volt. Az államapparátusban betöltött állás rangot és kiváltságot jelentett. A vármegyei főispánok közül előfizető volt Szapáry Lajos, Széchenyi Viktor, Ostffy Lajos, Miketz Ödön. Az alispánok közül Fischer Béla Baranya és Borbély Sándor Szabolcs vármegyéből. Négy megye alispáni hivatalába jártak a könyvek: Heves, Szatmár, Szabolcs és Vas megyékbe. A főszolgabíró előfizetők között találjuk az erdélyi származású Demeter Györgyöt, Olcshváry Pált (az Országos Kaszinó tagja), Lukács Endrét, Safáry Endrét, stb. A községi elöljáróságok közül 21 volt tagja az Erdélyi Helikon Magyarországi Barátainak. A nagyszámú községi előfizető között volt az erdélyi Csonka Sándor, a román megszállás alatt „hazafias magatartásáért üldözött" Bíró Gusztáv. Békés, Zala és Zemplén törvényhatóságai mellett 9 város (Békéscsaba, Csongrád, Eger, Balassagyarmat, Pécs, Székesfehérvár, Sátoraljaújhely, Szeged, Újpest) is előfizetett. Az erdélyi könyvek elnyerték Budapest törvényhatósága vezető tisztviselőinek támogatását is. Sipőcz Jenőné a főpolgármester özvegye, Szendy Károly polgármester, Lamotte Károly és Schuller Dezső alpolgármesterek, Salamon Géza, Morvay Endre, Wossala Sándor és Némethy Károly tanácsnokok, Wester Gusztáv árvaszéki elnök, Honffy Lajos adóhivatali igazgató és Dingha Árpád a székesfővárosi pénztár igazgatójának könyvespolcain ott voltak az erdélyi könyvek. A polgármesterek közül egyedül Liber Endre26 nem volt előfizetője a helikoni könyveknek. A főváros hivatalai közül a testnevelési felügyelőség és a népművelési bizottság könyvtárában lehetett megtalálni a könyvsorozatokat. Mindegyik polgármesteri ügyosztályon megtaláljuk az előfizetőket. A közegészségügyi ügyosztályon 42%-os, a közművelődési ügyosztályon 27%-os az előfizetők aránya. A kerületi elöljáróságok közül legtöbb előfizetőt a II., IV., és V. kerületben
