Századok – 1992

Tanulmányok - Frisnyák Zsuzsa: Az „Erdély-üzlet” működése Magyarországon. Az Erdélyi Szépmíves Céh II/173

178 frisnyák zsuzsa Ravasz László véleménye egybecseng azokkal a magyar törekvésekkel, amelyek állandóan felszínen tarották a kisebbségi sérelmeket. A hatalomnak nem volt érdeke az utódállamok magyarságáról reális képet festeni, mert ebbe pozitív vonások is bekerültek volna. A kisebbségi sérelmek állandó hangoztatása, nagy publicitása elterelte a figyelmet a hazai problémákról. Az utódállamok kisebbségi politikáját támadó kirohanások veszélyeire (különösen a 30-as évek elsó harmadától) többen, pl. Szentimrey Jenő, Szekfű Gyula felhívták a közvélemény figyelmét, - sikertelenül. A Helikon könyvek szerepét Erdélyben nemzetmentőnek, Magyarországon nemzetnevelőnek beállító politika, az ezt kiaknázó propaganda hatására nagy pénzeket hozott a könyvek forgalmazóinak. A tömegkommunikációs csatornákból áradó zengzetes szavak, robbanékony indulatok mögötti hétköznapi gyakorlatot a Révai könyvkiadó tevékenysége jelentette. Az Céh által szállított könyveket új kiadásban a Révai Testvérek adták el Magyarországon. Az ő hivatalnokaik, ügynökeik, bizományosaik kamatoztatták az Erdély-üzletet. Az Erdélyi Szépmíves Céh először 1928-ban kötött szerződést magyarországi könyvkiadóval. Az Athenaeum eredetiben, másod- vagy harmadkiadásban megjelentette az erdélyi könyveket, ill. ezek terjesztését vállalta. A szerződés közös kiadásokra is kiterjedt: a művek szedése Erdélyben készült, ezt felküldték Pestre, ahol az Athenaeum saját borítójában, mindkét cég emblémájával ellátva kiadta és terjesztette. Az Athenaeum kiadásában megjelent könyveket Erdélyben, a Céh kiadásában megjelenteket Magyarországon nem forgalmazták. 1932-ben a Studiummal, 1933-ban a Genius könyvkiadóval kötött szerződést a Céh. Miután a Genius fuzionált a Révai könyvkiadóval, a szerződés a Révai tulajdonába került. A Révai Testvérek tőkeerős, jóhírű, előkelő régi pesti könyvkiadó volt. Az 1895-ben részvénytársasággá alakult könyvkiadót, Révai Mór János, a vállalat vezérigazgatója, későbbi elnöke emelte európai nívóra. Elkészítették a Révai Nagy Lexikont, a Nagy Képes Világtörténetet, kiadták Jókai, Mikszáth, Eötvös József, Eötvös Károly műveinek összkiadását. A cég kiadói politikáját a magyar írók könyveinek kiadása jellemezte. Ezért a közvélemény a Révai Testvéreket, mint nemzeti jellegű könyvkiadót tartotta számon. A művészi könyvekre helyezték a hangsúlyt. Elsősorban a már bizonyított, befutott írók könyveit adták ki. Ez a szolid, konzervatív, nem sokat kockáztató üzletvezetés megóvta a könyvkiadót a nagy bukástól. A világgazdasági válság kihívásaira a vállalat fúziókkal válaszolt. 1931-1932-es üzleti évben fuzionáltak a Kunossy Grafikai Műintézettel, melynek litográfiái és offset üzeme kiegészítette a Révai nyomdáját. A következő évben a Genius könyvkiadó Rt. olvadt bele a Révai Rt.-be. Ezzel a fúzióval a Révai könyvkiadóhoz került az az ember, aki a Céh könyveinek magyarországi sorsában döntő szerepet vitt: Lantos Kálmán. Lantos Kálmán már nagy tapasztalatokkal rendelkezett a könyvszakmában, rokona volt Lantos Adolfnak, a lantos Antikvárium vezetőjének. 1929-ben Lantos Kálmán a Lantos Könyvkiadó és Könyvkereskedő Rt. vezetőjeként egy irodalmi és művészeti folyóiratot alapított, a Lantos Magazint. Remek üzleti érzéke, ügyes reklámfogásai már ekkor megmutatkoztak. A Lantos Rt. fuzionált a Géniusszal, a Genius a Révaival - így lett Lantos Kálmán a Révai ügyvezető igazgatója. A Révai-féle