Századok – 1992
Közlemények - Silber Michael K.: A zsidók társadalmi befogadása Magyarországon a reformkorban. A „kaszinók” I/113
136 MICHAEL К. SILBER A második reformnemzedék története (1896-1914) Budapest, 1961. 588. „A Nemzeti Casinónak az évek folyamán volt összesen mintegy tíz zsidó vagy zsidó származású tagja is, például Vámbéry Ármin... vagy a zempléni Moskowitz Geyza. Az Országos Kaszinóba soha nem vettek fel még kitért zsidót sem, s alig volt rá példa, hogy nem nemesi származású tagja lett volna (például Wekerle Sándor)." William О. McCagg jr.: lewish Nobles and Geniuses in Modem Hungary (New York, 1972.) 35-36. módosítja ezt a sivár képet: 1913-ban kb. 10 zsidó eredetű nemesi családot tartottak számon a Nemzeti és 22-t az Országos Kaszinóban. Ez nem tanúskodik átütő befogadásról. Ezen túlmenően megjegyzendő, hogy a vallási áttérés majdnem minden esetben megelőzte a kaszinói tagságot, és hogy még a kaszinótagság sem volt elegendő a teljes társadalmi befogadáshoz. Felhívja a figyelmet arra a paradoxonra, hogy ugyanakkor „a magyar nemesség nagy mértékben befogadta a zsidó közösséget vegyesházasság formájában". A „nagy mértékben" ugyan bizonyára túlzás, mégis a főleg (kitért) zsidó nők és magyar nemesurak — mind a dzsentrik, mind az arisztokraták — közötti vegyesházasság jelensege említésre érdemes, és további kifejtést igényel. A Kaszinókba való korlátozott belépésről ld. még Hanák Péter és Mucsi Ferenc (szerk.) Magyarország Története, VII. 1890-1918 (Budapest, 1978.), 447. 12 Paul Ignotus: Hungary, 98. Ha így volt ez az első világháború előtti liberális időszakban, akkor nem okozhat meglepetést, hogy a két háború közötti antiliberális közhangulat sem hozott javulást. A két háború közötti gazdasági elitről szóló közelmúltban írott tanulmány megjegyzi, hogy a 15 legjelentősebb zsidó üzletember közül egyetlenegy sem volt az Országos vagy a Nemzeti Kaszinó tagja. György Lengyel: „The Ethnic Composition of the Economic Elite in Hungary in the Interwar Period in Yehuda Don és Karády Viktor. A Social and Economic History of Central European Jewry (New Brunswick, NJ és London, 1990), 240. Ld. még Márkus László: A Horthy-rendszer elitjéről, Történelmi Szemle VIII. (1965.), 464. és Nagy Beáta: Klubok, kaszinók, társaskörök: Az elit társaséletének színhelyei (Szerk. Lengyel György), Történeti-szociológiai tanulmányok a 19-20. századi magyar társadalomról (Szociológiai műhely tanulmányok, 5) Marx Károly Közgazdasági Egyetem (Budapest, 1987.), 3-20. 13 Zay. Zsidók a társadalomban, 961. és 963., Ignotus: Hungary, 97. és Andrew C. János: „The Decline of Oligarchy: Bureaucratic and Mass Politics in the Age of Dualism" (1867-1918) Revolution in Perspective: Essays on the Hungarian Soviet Republic of 1919, szerk. Andrew C. János és William B. Slottman (Berkely, Los Angeles, London, 1971), 38-39. 14 Lippay Zoltán: A magyar birtokos középosztály és a közélet (Budapest, 1919) 33. A dzsentri etnikai összetételéről ld. János: „The Decline of Oligarchy", 52-53. 13 Berzeviczy Albert: „A gentryről" (1884), in Beszédek és Tanulmányok (Budapest é.n.) II. kötet, 233-253. főleg 242-246. Ld Hanák Péter: „The Bourgeoisification of the Hungarian Nobility -Reality and Utopia in the 19th Century" Etudes Historiques Hongroises 1985 (Budapest, 1987), 414. 16 Hanák: Bourgeoisification of the Hungarian Nobility, 407. 17 Az alábbi angolnyelvű tanulmányok kiváló áttekintést adnak a magyar történelemről a 18. század végétől egészen az 1848-1849-ig: Béla К Király: Hungary in the Late Eighteenth Century: The Decline of Enligthened Despotism (New York, 1969.) u.ő. Ferenc Deák (Boston, 1975.), Barany: Széchenyi and the Awakening Hungarian Nationalism, u.ő. „Hungary: From Aristocratic to Proletarian Nationalism, in: Peter F. Sugár és Ivo J. Lederer (szerk.): Nationalism in Eastern Europe (Seattle és London, 1969.), 259-273. István Deák: The Lawful Revolution: Louis Kossuth and the Hungarians, 1848-1849 (New York, 1979.) 18 Pulszky Ferenc: Életem és korom, 2. kötet (Budapest, 1880.) I. kötet 46-48. Ld. Barany: Széchenyi, 166-167. 19 Metternich 1837. január 19-i memorandumát idézi Bárány: Széchenyi 451. Ld. továbbá az 1834. évi titkosrendőrségi jelentést a kaszinók erősen politizált helyzetére és a magyar közvéleményre kifejtett hatásukra vonatkozóan Viszola Gyula: „A kaszinók hatása a magyar nemzeti és politikai élet fejlődésére" in (a szeiző szerk.) Gróf Széchenyi István írói és hírlapi vitája Kossuth Lajossal (Budapest, 1927.) I. kötet XXVII. 20 Takáts Sándor. Hangok a múltból (Budapest, é.n.) 359. 10. jegyzet. 21 Viszota Gyula: Széchenyi élete 1826-1830 közt in: (a szerző szerk.) Gróf Széchenyi István Naplói (Budapest, 1932.) III. kötet, 765. 22 1829. június 7-ei bejegyzés, Széchenyi, Napló, III. kötet, 318. 23 Széchenyi, Napló III, LV. ld. még Barany, 171. 24 1837. október 22-ei bejegyzés, Széchenyi, Napló V. kötet (Bp. 1937.), 122.
