Századok – 1992

Közlemények - Silber Michael K.: A zsidók társadalmi befogadása Magyarországon a reformkorban. A „kaszinók” I/113

134 MICHAEL К. SILBER hitközségtől való fokozatos leszakadásnak. (Két közismert példa: 1843-ban annak a Bloch Móricnak [Ballagi Mór]-nak az áttérése, aki a reformerek fiatalabb generációjának legígéretesebb tehetsége volt, és 1848-ban Kunewalder Jónásé, az akkori magyar zsidóság félhivatalos szószólójáé.)95 Ez veti fel a második kérdést: mennyiben érintette a szélesebb közösséget a zsidók kaszinókba történő belépése? Végül is a zsidó közösségnek csak igen kicsiny töredéke — feltehetőleg kevesebb, mint 5%-a, ha a fentebb idézett számoknak hihetünk — lépett be a kaszinókba. Egy kézenfekvő válasz, hogy a kaszinói tagság felvillantotta a lehetőséget a közösség előtt, miszerint a társadalmi egyenjogúság lehetséges, és ha ma az elitet befogadják, csak idő kérdése, hogy hasonló lehetőséget kapjanak az egyszerű emberek is. És valóban ez történt a hatvanas és hetvenes években. A kaszinók hatása a zsidó közösségen belüli paralell szervezetek növekedésén is érződött. Zsidó kaszinók alakultak főleg olyan városokban, mint pl. Pozsonyban, Vágújhelyen, Liptószentmiklóson, Trencsénben, Balassagyarmaton, Miskolcon és Székesfehérváron, ahol a zsidóknak kevés esélye volt a helyi klubokba történő felvételre. Ugyanakkor még a toleránsabbnak tekintett városokban is, mint pl. Eperjesen, Nagyváradon, Pápán, Aradon, Nagykanizsán, sem mindenkit vettek fel a rendes kaszinókba, és még azok számára is, akiket felvettek, e kaszinók zsidó megfelelői alkalmas gyűjtőhelyül szolgáltak a hitközségi reformerők számára.9

6 Valóban elmondhatjuk, hogy a kaszinó legnagyobb hatását azzal gyakorolta a hitközségre, hogy külső vonatkozási pontként szolgált az ottani elit számára. Keveredve a magyar társadalom krémjével, a zsidó kaszinótagok szert tettek némi szimpátiára, de ugyanakkor, néhány türelmetlen liberális részéről, ösztökélést is kaphattak a zsidóság és judaizmus megreformálására. Nehéz elképzelni, hogy ezek a zsidók úgy tudtak volna visszatérni közösségükbe, hogy elfelejtsék a klubban őket ért hatásokat. Míg a reformerek számára a kaszinó erős külső hivatkozási pontként szolgált, számukra a közösségen belüli presztízsük gyámolítója volt. A közösségben elnyert helyük megkönnyítette útjukat a kaszinóba, és fordítva, a kaszinóba való felvétel erősítette közösségi helyzetüket. A fenti tényezők miatt az asszimiláció és közösség kölcsönhatása a reformkorban meglehetősen összetett volt. Bár a két tényező egymás ellen hatott, ebből nem következett feltétlenül, hogy a társadalmi beilleszkedés csak a közösségi lojalitás kárára valósulhatott meg. Az együttes kaszinói és hitközségi tagság kölcsönösen növelte az egyén presztízsét és helyzetét; mindkét intézmény a zsidó társadalmi érvényesülés szinteréül szolgált. JEGYZETEK ' Ez úton is szeretném megköszönni Arnold Eisennek, Jonathan Frankelnek, Jacob Katznak és Папа Friedrich Silbemek tanulmányom korábbi változataival kapcsolatos segítőkész észrevételeit. A munka az American Council of Learned Societies és a Rosenfeld Project on the History of Hungarian and Habsburg Jewry, Dinur Centre (Héber Egyetem) támogatásával készült. A tanulmány eredetileg a Jonathan Frankel és Steven J. Zipprstein szerkesztette kötetben (Assimilation and Community. The Jews in Nineteenth-Century Europe, Cambridge University Press, 1992, 284-323) látott napvilágot. 1 A üzennyolcadik századvégi németországi zsidó szalonok jelentős érdeklődést váltottak ki, a legújabb és legátfogóbb tanulmány; Deborah Herz: Jewish High Society in Old Regime Berlin. New Haven