Századok – 1992
Közlemények - Silber Michael K.: A zsidók társadalmi befogadása Magyarországon a reformkorban. A „kaszinók” I/113
126 MICHAEL К. SILBER és zsidók olvasó- és vitakört alakítottak, „azzal a céllal, hogy a két vallási tábor társadalmi közeledését magasabb szintre emeljék". 1839-ben a társaság élén két férfi állt, Chernel Ignác, egy keresztény ügyvéd, aki a megyei ülnök volt, és a megbecsült zsidó orvos Horschetzky Móric, a zsidó kórház vezetője. Az amatőr zsidó történész Horschetzky, kulcsszerepet játszott a hitközségben. Nagykanizsa legjelentősebb családjába házasodott be, a Lackebacherékhez, és sok éven keresztül a zsidó hitközségi iskola igazgatója volt. Mint az idő tájt számos zsidó orvos, közösségében a reformok élharcosa volt, és Nagykanizsa életében is jelentős szerepet játszott. Az általa igazgatott társaság vezetősége egyenlően oszlott meg a vallások szerint, 14 hivatalnok közül 7 zsidó volt. A hivataloknak ezen aggályosan pontos elosztása érthetővé válik annak a korabeli megfigyelésnek a fényében, hogy a klub 140 tagjából a „többség izraelita volt".6 3 Nagykanizsán — úgy tűnik — inkább a zsidók fogadták be a keresztényeket társaságukba, és nem fordítva. Ennek oka feltehetőleg a polgári kaszinó barátságtalan magatartása volt. Még 1863-ban is panaszkodtak a sajtóban, hogy a zsidóktól megtagadják a tagságot. Voltak olyanok, akik sietve rámutattak arra, hogy ez a kispolgári (Spiessbürgerthum) kaszinóra jellemző, nem pedig az intelligenciájéra. Mindazonáltal csak 1865-ben döntött végül is úgy a polgári kaszinó, hogy felhagy zsidóellenes politikájával, de már a következő évben kísérletet tettek a korlátozások újbóli bevezetésére.6 4 A Pápai Kaszinó A zsidók felvétele a pápai kaszinóba jóval tipikusabbnak tekinthető; érdemes részletesen megvizsgálni az ügyet. Pápán ez idő tájt Magyarország negyedik legnagyobb zsidó közössége élt, amely több, mint 2500 lelket számlált, a város össznépességének kb. egyötödét. Nagykanizsához, Nagyváradhoz hasonlóan, Pápa is az élőállat és mezőgazdasági kereskedelem regionális központja volt. Hasonlóan azokhoz, Pápa városa sem rendelkezett privilégiumokkal, mezőváros volt, egy liberális mágnás, gr. Eszterházy Károly birtokolta. A város irányítása Eszterházy tiszttartójának, Bezerédy Mihálynak a vasmarkában volt. Bezerédy a megyében a liberális dzsentri megszemélyesítőjének számított. A pápai kaszinót, eredetileg mint olvasóegyletet 1830-ban húsz nemes alapította. Két évvel később kaszinóvá alakult át, a közrendűek számára is nyitva állt. Mivel valamennyi tag megegyezett, hogy az emberi lények egyenlőek, és csak életmódjuk és kultúrájuk határozza meg társadalomi helyzetüket (amint azt a kaszinó titkára vallotta), 1834-ben elhatározták, „hogy vallás, születés, és hivatal különbség nélkül minden becsületes magaviseletű férfiú Casinónknak tagja lehessen." Érdekes módon ennek ellenére, vagy talán éppen a klub nyitott-ajtók politikája miatt még ugyanabban az évben a városban a rivális „polgári" kaszinó is megalapításra került.6 5 1838 körül a 137 tag társadalmi összetétele a prominens földbirtokos nemesek, német, magyar és szláv polgárok, valamint jelentős számú zsidó liberális elegyének felelt meg. A klub valamivel több, mint 10 %-át lehetett a helyi dzsentri kifejezett képviselőjének tekinteni,6 6 feltehetőleg további 10-20%, a nemesi hangzású (y-ra végződő) magyar nevűek, szintén a nemességhez tartozott. Közel egyharmad bizto-
