Századok – 1991
Közlemények - Kovács László: Salamon pénzveréséről I–II/79
SALAMON PÉNZVERÉSÉRŐL 81 korosi lelet ezzel ellentétben látszik állani. Tekintettel az éremfaj ritkaságára, nagyon valószínű Göhl feltevése, hogy az érem 1074 után veretett. Tudjuk, hogy Salamon I. Géza és Szent László uralkodása alatt 1074-1080-ig még birtokában tartotta Északnyugat-Magyarország néhány vármegyéjét, így például Nyitra és Pozsony megyéket. Királyi czímet viselt, s nyilván pénzt is veretett. A Géza király korából való nagy nyitramegyei (azaz alsóhelbényi — K. L.) leletben a C. N. H. 21. sz. éremfaj még egy példányban sem szerepel, tehát verésének idejét nagy valószínűséggel Géza utolsó évére vagy Szent László korára tehetjük."11 Hóman Bálint szerint tehát Salamon hat érméjének sorrendje a következő volt: CNH 19 — a rosszezüstből, félsúlyban is veretett CNH 19A-t csak kísérletnek tekintette, s nem vette be e sorba! — 20, 22, 22A, 22B, amelyekkel egyidőben Géza herceg a maga CNH 23 típusú obolusát verette, s I. Géza CNH 24 veretével pedig Salamon CNH 21 típusú érméjét tekintette egykorúnak.12 Sorrendjét a típusok átlagsúlyából levont következtetésekkel is megerősítette, ugyanis számításai nyomán arra az eredményre jutott, hogy az első öt érme értéke a súlyvesztésnek megfelelően fogyó színezüstérték miatt fokozatosan 25%-kal csökkent.1 3 A sor végére került CNH 21 ugyan súlyemelkedést mutatott, de mivel ezt egykorúnak vélte I. Géza CNH 24 típusú veretével, magától értetődőnek vette, hogy azonos pénzláb szerint verték őket. 4 Ugyancsak az érmék súlycsökkenését tekintette a sorrendiség jelzőjének Jeszenszky Géza, aki szemmel láthatóan elfogadta a CNH 19-22 sorrendjét, azzal a lényeges különbséggel, hogy ő Salamon pénzverését az I. András halálát követő időtől kezdve, azaz már I. Béla pénzverésével párhuzamosan indulónak feltételezte.1 5 Később Unger Emil a Göhl- és Hóman-féle CNH 19-20, 22, 21 típussorrendet vette át,16 Huszár Lajos viszont nem fogadva azt el, a CNH 19-22 sorrendjét követte.1 7 Kristó Gyula is megemlítette Salamon 1074 utáni pénzverését, s a vonatkozó jegyzetéből kiderül, hogy megállapítását a Göhl- és Hóman-féle elmélet alapján tette. Legutóbb Györffy György, Salamon pénzügyi reformját tárgyalva, mutatott rá arra, hogy német mintára ekkor vezették be a kétévenkénti pénzújítás rendszerét. Györffy György a király hét érmefajtájával számolt — vagyis önálló érmefajtának tekintette a CNH 19A típust is —, s az általa közölt átlagsúlyok sorozatából kiderül, hogy ő is a Hóman-féle rendszert vette át úgy,19 hogy a CNH 21 és 19A típusokat a rendszer végére sorolta. Arra azonban nem utalt, hogy az utóbbi érmék bármelyikét is Salamon már I. Géza vagy I. László királysága idején verette volna.2 0 Salamon pozsonyi pénzverésének gondolata a legújabb régészeti irodalomban is felmerült.2 1 1.2. A fentiekben többször szó esett Salamon életének 1074-ben és azt követően történt eseményeiről. A nevezett esztendő februárjában ugyanis összecsapott a király, valamint Géza és László herceg serege, s a Nagykunságban vívott ütközet az uralkodó győzelmével, a későbbi mogyoródi csata viszont döntő vereségével végződött. Salamon nyugat felé menekült. Útközben minden bizonnyal magához vette a fehérvári királyi kincstárat, s Mosony és Pozsony várában, illetve környékén húzta meg magát. Miután visszaverte a hercegpárti besenyők támadását, segítségül hívta sógorát, IV. Henrik császárt. Közös hadjáratuk még Vácot is elérte, mégis kudarcba fulladt, s a visszavonulást követően, 1074 őszén híveivel Salamon bezárkózott Pozsony várába. Az erősséget körülvették ugyan László csapatai, de az ostromzár folyamán a herceg királyi bőkezűséggel még ki is segítette Salamon szükséget szenvedő vitéze-
