Századok – 1991
Közlemények - Kovács László: Salamon pénzveréséről I–II/79
Kovács László SALAMON PÉNZVERÉSÉRŐL 1. Salamon magyar király (1063-1074), uralkodásának tizenegy éve, valamint talán félreállítottságának ezt követő hat esztendeje (1074-1080) alatt négy-hét érmefajtát veretett. Pénzeivel kapcsolatban számos kérdés még ma is tisztázatlan, az alábbiakban e kérdések felvetéséhez igyekszem régészeti hátteret teremteni. 1.1. Amikor Schoenvisner István 1801-ben kiadta magyar éremtanát, abban Salamon királynak még csak három érmetípusa szerepelt,1 a Széchényi-gyűjtemény katalógusában viszont már négy érmefajtája kapott helyet.2 Ε fajták mindegyikének több példánya felkerült Weszerle József rajzos tábláira, foglalkozott velük Rupp Jakab4 és Réthy László is, utóbbi érmekorpuszának számain — CNH 19-225 — fogom a szóban forgó vereteket az alábbiakban magam is szerepeltetni (1. ábra). A századfordulót követőleg az akkor előkerült nyitraludányi érmekincset (B. VII.)6 tanulmányozó Göhl Ödön ismerte fel, hogy a CNH 22 három méretváltozata (CNH 22 átm: 17 mm, CNH 22A átm: 16 mm, CNH 22B átm: 14-15 mm) önálló kibocsátásnak számít, vagyis ő már hat érmefajtával számolt. Rámutatott, hogy a Réthyféle korpuszban a CNH 19, 20, 22 sorrend valóban helyes,7 a CNH 21-gyei kapcsolatban azonban fontos megfigyelést tett. Észrevette, hogy a kincs Péter és Salamon uralkodási ideje között veretett csaknem teljes érmesorozatából a lelet 221 Salamonérméje közül hiányzik a CNH 21, s e tényből arra következtetett, „hogy ez az éremfajta Salamon uralkodásának későbbi éveiben veretett, és a Nyitra-ludányi lelet elásatásakor még nem, vagy csak kevéssé volt forgalomban". Az elásás okát és időpontját Salamon e vidéken vívott 1074. évi háborúskodásával kapcsolta össze, s végezetül azzal a feltevéssel is megpróbálkozott, „hogy Salamonnak a C.N.H. 21. sz. pénzfaja, mely e dús leletben hiányzik, 1074 után veretett, vagy került szélesebb körben forgalomba."8 Salamon pénzverését máig legrészletesebben Hóman Bálint tárgyalta. Érmeképeit ismertetve német hatás jelentkezését mutatta ki abban, hogy az előlapokon hazai előzmény nélkül királyfejet vagy térdig tartó királyalakot ábrázoltak, továbbá a CNH 22 hátlapján pedig a kölni veretekéhez hasonló, három vízszintes sorban tördelt feliratot alkalmaztak.9 Elfogadta Göhl Ödön véleményét, hogy a CNH 22 három változata különböző méretű verőtövekkel készült önálló kibocsátású érme, s ezeket a típus alfajainak tekintette.10 Bár könyvének írásakor már két, egymásnak ellentmondó következtetés levonását is lehetővé tevő kincsleletet ismert — a nyitraludányin kívül a nyitrakorosinak is nevezett alsóhelbényit (Β. I.) —, amelyek egyikében sem kerüli elő a bizonytalanná vált korú CNH 21 típus, mégis csatlakozott Göhl Ödön álláspontjához: „A ludányi lelet, a melyben (Salamon — K. L.) valamennyi éremfaja szerepel, arra mutat, hogy (a CNH 21 — K. L.) a legfiatalabb Salamon érmei közül, viszont a
