Századok – 1991
Közlemények - Mesterházy Károly: A többosztatú falusi ház kialakulása I–II/68
74 MESTERHÁZI KÁROLY hogy a budai Várhegyen a tatárjárást megelőzően egy olyan település volt, melynek kőből épült, felmenő falú házai utcák szerint rendeződtek. Erre nemcsak Gyürky Katalin ásatásai hoztak bizonyítékot, hanem Zolnay László is ezt tapasztalta. Gyürky K. többek között egy legalább két helyiségből álló épületre bukkant,4 4 Zolnay L. pedig àz egykori királyi palota alatti rétegekben talált kőépületeket. A mai palota déli nagyudvarán, az oroszlános kapu előtt egy kétosztatú kis kőházat talált, melynek egyik helyisége alá is volt pincézve.45 Parádi Nándor ezt a települést Zolnayval ellentétben már nem is falusi, hanem városias településnek tekinti, hiszen itt faragott ajtó és ablakkeretek kerültek elő, amelyek falusi házakon nem szokásosak, ugyanakkor az importkerámia megléte és mezőgazdasági eszközök hiánya is városias településre utal.46 Meg kell említenünk egy, csak időszakosan Magyarországhoz tartozó várost is, a Szávaszentdemeterrel-Sirmiummal (Mitrovica) szemben levő Macvanska Mitrovicát. Utcás települése zömmel egysejtű, de felmenő falú kőházakból állt. A leletanyag zömmel 11. századi.4 7 A kétosztatú ház kialakulásával kapcsolatban újabban a szlovák kutatók is kifejtették véleményüket. Dusán Caplovic a saját szepesszentpáli (Pavlany-Krigov) és más kutatók eredményeire támaszkodva veti el a gödörházból való eredeztetést.4 8 Bár végkövetkeztetésével egyetértünk, az általa felhasznált adatok nem bizonyítják egyértelműen állásfoglalását. Valószínű, hogy a Szepességben és Kelet-Szlovákia területén a földesúri kúriák voltak a többsejtű ház előfutárai, de nem kizárólag, hanem a városi településekkel együtt alakították a falusi építészetet. Hogy országszerte azonos lehetett a többosztatú falusi ház elterjedése, bizonyítja a nemeásányi (Szepesség) kúria a 13. század végéről.4 9 Kétosztatú ház falusi környezetben való megjelenésének kiváló példája a Méri István által feltárt egyik kardoskúti ház. Ez egy 7x3,8 m-es felszíni épülethez csatlakozó 3,8x3,8 m-es melléképület volt. A két épületrész alapozása eltér egymástól: míg a főépület agyagbadöngölt téglaréteges alapfalában faszerkezet cölöpeinek nyoma is megmaradt, a melléképület falait csak cölöplyukak jelezték. Ez az épület is a felszín alá mélyedt, padlója kb. 60-65 cm-re lehetett az egykori járószinttől. Méri I. ezt a 13. század első felére keltezett házat átmenetnek tekintette a gödörházak és a föld felszínére épített házak között.5 0 Mindezeket figyelembe véve a kétosztatú lakóház kialakulását olyan folyamatnak tekintem, melynek kezdetei a felszíni cölöpvázas szerkezetű építményekkel, a városi házépítészettel és a földesúri kúriákkal együtt a 12. század elé nyúlnak vissza. A kétosztatú lakóépületek azonban csak a 13. században lesznek gyakoribbá, és csak a 14. században szorítják ki a gödörházakat. Ε váltást jól lehet követni egy morvaországi településen, Bysterecben. A telepített falu csupán két évszázadot ért meg, de e rövid idő alatt zajlott le a nagy változás a falusi építészetben. A falu első lakói két földházban laktak, melyekhez további tároló gödrök kapcsolódtak. Ezek az épületek azonban csak átmenetiek voltak, mert ezután röviddel kizárólag felszíni épületeket készítettek, részben kőlábazatra fából, részben cölöpvázra paticsfallal. A kamrák eleinte különálló épületek voltak, majd a házakat mellékhelyiségekkel bővítették. A 13. század első felétől a 14-15. század fordulójáig használt településen egyidejűleg jelent meg a háromosztatú ház is.51 A fejlődés rugói nyilván ott és nálunk is gazdaságiak.
