Századok – 1991
Közlemények - Mesterházy Károly: A többosztatú falusi ház kialakulása I–II/68
A TÖBBOSZTATÚ FALUSI HÁZ KIALAKÍTÁSA 69 A válasz nagyon egyszerű: az óvatosság miatt, mert éppen abból az időszakból, amelyben a többosztatú ház megjelenése szórványosan megfigyelhető, alig van ásatásunk. Kovalovszki J. és Méri I. ásatásai zömmel a kora Árpád-kori településeken folytak, ahol eleve reménytelen jelen kérdésünkre adott választ kapni: pl. Visegrádon, ahol 35 korai, 10-11. századi ház van, és Dobozon, ahol szintén ilyen korai településrészletet tárt fel Kovalovszki J.9 Hasonlóképpen korai, tatárjárás előtti a tiszalöki telep is, és ennek alaprajza még annyira sem ismert, mint az előzőeké.1 0 Csupán Orosháza határában sikerült olyan településrészt megfigyelni, amely segít e kérdés megvilágításában.1 1 Megoldást azonban ez sem adott. Sőt, meg kell mondanom, hogy ma a Kárpát-medencében egyetlen olyan feltárás sincs, amely önmagában feleletet tudna adni kérdésünkre. Olyan mozaikokból kell összeraknunk a feltehetően helyes választ, amelyek az Árpád-kori Magyarország egész területén elszórva jelentkeznek. Ez a válasz azonos a Barabás J. által kimondott véleménnyel: a félig földbeásott egyosztatú gödörházakból nem lehet levezetni a középkori két- vagy többosztatú házat. Számunkra azonban több adat áll rendelkezésre, mint Barabás Jenőnek, aki ilyeneket nem is említett kézirata lezárásakor. Másrészt szinte áttekinthetetlen, hogy mikor milyen telepásatás vagy városmagkutatás folyik az ország területén, vagy határainkon túl, melyeket ismernünk kellene. Ha most a koránt sem teljes és válogatott anyag eredményeit akarjuk értékelni, akkor meg kell mondanunk, hogy csupán a fő kérdésre válaszoltunk. Eredményünk azonban nemcsak tartalmában, de minőségében is korlátozott: mindig egy-egy zárt területen belül kellene a fejlődést végigkísérni, hogy pontos és továbblépésre használhatóbb adatokat nyerjünk. Ma ettől még messze állunk. 1976-ban kezdtük meg a veresegyház-ivacsi Árpád-kori falu ásatását. A tatárjárás-kori templom alatt és környezetében akkor hat házat sikerült feltárnunk, valamenynyit a 10-12. századból. A házak átlagosan 60-70 cm-re voltak a homokos talajba beásva, tetőzetüket két ágasfa tartotta. A zömmel négyzetes házaknak mindig a keleti sarkában volt a kőből rakott, vagy kőből agyaggal épített kemence, melynek tűztere mindig kicsi volt: nem haladta meg a 40x60 cm-t. A felszíni nyomok alapján látható volt, hogy a kb. 600 m hosszú és 100 m széles sávban húzódó falu, amely két patak összefolyásánál települt, az összefolyás felé fiatalodik.12 1983-ban a legfiatalabbnak ígérkező területen folytattuk a feltárást, és itt a 13. század második feléből való házakat találtunk. Méreteik valamivel nagyobbak voltak a korábbiaknál. Jelentékenyen megnőtt a most már kizárólag agyagból épített kemencék tűztere: elérte a 80x100 cmt is. Néha változott a kemence helye is, a négyzetes házalap téglalappá változott. Legjellemzőbb az összes közül a 11. ház volt (1. kép). A felszínen sok patics jelezte a helyét, ezért a felszíni nyomok alapján előbb őskori objektumot sejtettünk ott. A feltáráskor kiderült, hogy felmenő paticsfalú házat találtunk. Padlója átlagosan 60 cmre volt a mai felszín alatt. A kemence melletti rövidebb oldalon volt a lejtős bejárat. A 3,6x3,2 méteres alapterületű ház belseje osztatlan volt. Keltezését a kemence alapjába betapasztott cserepek biztosíttották a 13. század második felére.1 3 Veresegyházon, helyesebben Ivacson tehát a föld felszínére épült kétosztatú házak még a 13. század végén sem figyelhetők meg. A legkésőbbi feltárt ház is csak félig földbeásott. Valószínűleg csak ezután tűnnek itt fel a földfelszíni és többosztatú házak, amikor már máshol felszíni házak utcáiról tudunk.
