Századok – 1991
Tanulmányok - Fügedi Erik: Sepelierunt corpus eius in proprio monasterio. A nemzetségi monostor I–II/35
58 FÜGEDI ERIK Köztudomású, hogy az úri nemzetségek tagjai közül többen egynázi pályára léptek, magatartásuk negatív bizonyítéka az elmített nyugat-európai stratégia ismeretlen voltának. Két kivétellel14 6 valamennyien világi papok lettek, sőt, társadalmi státusuknak megfelelően főpapok. Egy régebbi táblámat ismétlem meg itt a tatárjárás előtti arisztokrata nemzetségekből származó főpapokról.14 7 Név méltóság működési idő nemzetség monostora Lukács eszt. érsek 1158-1174 Gutkeled ? Saul kai. érsek 1183-1202 Győr Zselic Kalán pécsi püspök 1183-1218 Bór-Kalán 7 Ugrin eszt. érsek 1185-1204 Csák Szentkereszt Ugrin kai. érsek 1217-1244 Csák Szentkereszt Benedek váradi püspök 1230-1246 Osl Csorna Mátyás eszt. érsek 1239-1241 Rátót — István eszt. érsek 1240-1252 Báncsa Derzsmon. A táblának, ezt ismét hangsúlyozom, nincs statisztikai értéke, de azért mégiscsak jellemző, hogy a nyolc prelátus közül csak kettő nemzetsége nem rendelkezett monostorral, s hogy mindkettő (Kalán Pusztaszeren, Mátyás Rátóton) ilyet teremtett. Az is mond valamit, hogy öt, esetleg hat elkerülte azt a rendet, amelynek ősei monostort építettek. 3. Összefoglalás Két szempontból próbáltam meg jellemezni a nemzetségek monostorait, egyházi és társadalmi szempontból. Visszatérve a „nemzetségi monostor" Karácsonyi János által felállított fogalmához, mindenekelőtt azt kell megállapítanom, hogy a középkori egyházi szervezet nem ismer ilyen intézményt, s hogy nálunk sem a nemzetség, mint elemi társadalmi csoport alapította őket, hanem olyan személyek, akik egy nemzetséghez tartoztak, akár egyházi, akár világi pályán működtek. Ez alól egyedül Lébény és Almád kivétel, amelyet két tstvér hozott létre, de a nemzetségi elv ott sem érvényesült, mert a Győr nemzetség Lébénnyel kapcsolatban a másik két ágat, a Szerdahelyit és a Szenterzsébetit kihagyta akciójából. Egyházi szempontból a nemzetségi jelzőnek csupán annyi értelme van, hogy a kegyuraságot a nemzetség tagjai közösen gyakorolták, de ettől a monostor nem lett más, mint ami szerte Európban volt. A magyar társadalmi fejlődés miatt a kegyuraság csak szóban követte az általános egyházi fejlődést, a gyakorlatban nem, s ennek végzetes hatása volt a monostorokra. A nemzetségek sohasem tekintették monostoraikat egyenrangú partnereknek, ezért sohasem merült fel az az Európában természetes gondolat, hogy az új intézmény falai között a társadalmi és szellemi elithez tartozókat gyűjtsék össze. Monostor és kegyúr között a legerősebb kapcsolat a jelek szerint a temetkezőhely maradt, de ez gyenge szálnak bizonyult, főleg, mert az újabb birtokszerzések következtében az egyes ágak messzire szakadtak az ősi fészektől. A másik szál, az anyagi érdekeltség
