Századok – 1991

Krónika - A SZÁZADOK új szerkesztőbizottságának alakuló ülése V–VI/614

KRÓNIKA 617 Pál Lajos szerkesztő ismertette a Századok Alapítvány létrehozását, az Alapítvány célját és feladait, s felkérte a szerkesztőbizottságot, jelölje ki képviselőit az Alapítvány kuratóriumába. A szerkesztőbizottság a kuratórium tagjaiul Engel Pâli, Katus Lászlót és Pritz Pált delegálta; elnökét Kosáry Domokos, két alelnökét H. Balázs Éva és Fügedi Erik személyében a Társulat Igazgatóválasztmánya már korábban megválasztotta. A kuratóriumban a szerkesztőséget Pál Lajos képviseli. A szerkesztőbizottsági vitában Engel Pál a szövegszerkesztői programok egyes kérdéseiről kért (és kapott) felvilágosítást. Ennek kapcsán a szerkesztőbizottság elfogadta, hogy — technikai könnyebbség okán — a lapalji jegyzetek kerüljenek összefüggően az egyes tanulmányok végére, továbbá, hogy a jövőben a korábbi kétnyelvű rezümé helyett egységesen angol nyelvű összefoglalók készüljenek. Vida István a legújabbkori témák fokozottabb közlésének fontosságát hangsúlyozta; memoárok, „történeti interjúk" közzététele mellett viták kezdeményezését, szervezését indítványozta. Véleménye szerint jó, ha a folyóirat egyes számai többféle témával is foglalkoznak, óvott a tematikus számok egyoldalúságának veszélyétől. A folyóirat „naprakészsége" lehetővé teszi — mondta — hirdetések közlését, jó könyvek, kiadványok reklámozását is. Bácskai Vera a szerkesztés esetlegességeivel szemben a tervszerű témagyűjtés fontosságára hívta fel a figyelmet. Indítványozta a vitaszellem élénkítését, evégett szó lehetne új rovat indításáról is, pl. „A történetírás alapvető kérdései" címmel. Véleménye szerint a recenziós rovat viszonylag kevés magyar szakkönyvet ismertet. Végül felhívta a figyelmet Hajnal István születésének 100. évfordulójára (1992). Kubinyi András a vitacikkek gyors közlésének fontosságáról szólt; 3-4 esztendő távolából tartalmas vita aligha bontakozhat ki. A krónika rovat kapjon meghatározott terjedelmet, amely tartalmazza a kézirat nyomdába adása előtti legfrissebb informá: ciókat is. Rácz István a helytörténeti problematika fontos szerepéről szólt; a helytörténetírás általános történettudományi vetületének rendszeres figyelemmel kísérését \ és közlését ajánlotta; felhívta a figyelmet a határainkon túli magyar történetírás nyomonkövetésének, „szóhoz juttatásának" jelentőségére. Urbán Aladár kérte a szerkesztőbizottság tagjait, hogy a könyvszemle mennyiségi és minőségi növeléséhez nyújtson segítséget a szerkesztőségnek; hasonlóképpen támogassa a krónika rovatot konferenciákról, szakmai összejövetelekről készített gyors információkkal. Ezt követően — reagálva Vida István hozzászólására — példákkal illusztrálta a tematikus, illetve vegyes tartalmú folyóiratszámok előnyeit és hátrányait az olvasók különböző csoportjainak szemszögéből. Várkonyi Ágnes üdvözölte a folyóirat megújulási törekvéseit; ezzel kapcsolatban javasolta a felelős szerkesztő bevezetőjének közlését. Ugyancsak indítványozta a Századok Alapítvány létrejöttének és felhívásának közzétételét is - nemcsak a Századokban, hanem más szakmai folyóiratokban is. (A felhívást közölte a Magyar Tudomány 1992. 5. és 6. száma, valamint a História 1992. évi 5-6.száma is. - a szerk.) Végül információt kért a folyóirat olvasottságáról, példányszámáról, a fiatalok közötti elterjedtségéről. Vida István ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet a Történészhallgatók Egyesületére, mint amellyel célszerű lenne intenzívebb kapcsolatot kiépíteni. Mucsi Ferenc válaszában megköszönte az észrevételeket, tanácsokat, elismeréseket, bírálatokat egyaránt és berekesztette az ülést.