Századok – 1991

Krónika - A Magyar Történelmi Társulat tisztújító közgyűlése (1991. április 13.) (Rozsnyói Ágnes) V–VI/590

KRÓNIKA 601 Hajdú-Bihar megye Az 1989-es megújult megyei vezetést Rácz István elnök vette át és már e rövid idő alatt sikerült élénkebbé tennie a csoport működését. Máris három jelentős rendezvényről számolhattak be. A Kossuth Lajos tudományegyetemmel közösen szerveztek Szabó István születésének kilencvenedik évfordulója alkalmából egy tudományos emlékülést, melynek anyagát Parasztság és magyarság címmel jelentették meg. A Déri Múzeummal együttműködve részt vállaltak a nagybereki várkastély múzeum megnyitó rendezvénysorozatából. A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola történeti tanszékével rendezték meg a tízkötetes Magyarország története 18. századi kötetének vitáját 1990. októberében. Előkészítették magyarságkutatási programjukat, mely jövő terveik egyik gerince lehet. Heves megye A Heves megyei Csoport — Nagy József vezetésével — nehéz körülményei ellenére, bekapcsolódva a megyében folyó helytörténeti munkába, eredményesen működött. 1988-ban és 1989-ben Gyöngyösön Sereg József megyei alelnök szervezésében vett részt a Társulat megyei csoportja a Mátrai Szüret rendezvényein. Ezeken országos hírű kutatók tartottak tudományos előadásokat a Mátra-aljai szőlő és borkultúra történetéből. A Szent István-év ünnepségeihez kapcsolódva Egerben — más rendezőszervekkel közösen — több tudományos programban vettek részt 1988. augusztus és október között. 1989-ben a Dobó István Vármúzeummal együtt rendezték meg a már hagyományos végvári konferenciát, amely ebben az évben „Végvár és társadalom a visszafoglaló háborúk korában (1686-1699)" c. témára épült. 1990-ben Mátyás király — emlékülés volt, amelyen Szakály Ferenc, Rázsó Gyula, Engel Pál és Kubinyi András tartottak előadást. Más alkalommal Balogh Sándor az 1945 utáni gazdasági, társadalmi és politikai változásokat ismertette. Kelet-Dunántúl A kelet-dunántúli csoport az egyik legrégebben szervezett egység (elnöke Farkas Gábor) fő feladatának a történelmi ismeretterjesztést tekintette, amelyet kiterjesztett Fejér és Komárom területére. A törökök kiűzésének évfordulóján Sárbogárdon, Székesfehérvárott, Csókakőn, Szabadbattyánban; községtörténeti évfordulók megünneplésére Sárosdon, Sárkeresztúron, Móron, Iváncsán; Mátyás király halálának 500. évfordulójának alkalmából Székesfehérváron, Csórón; a szerzetes rendek működésének újrakezdése kapcsán Mezőfalván, Sárszentágotán; a községi önkormányzati törvény előkészítése idején Székesfehérváron, Enyingen és Martonvásáron rendeztek konferenciákat. Aktívan és folyamatosan vettek részt a helytörténeti kutatásokban, és sikerült ezeket az előadásokat a Fejérmegyei Levéltár történeti füzetek sorozatban megjelentetni.